A Covid–19-járvány miatt komoly problémákkal kellett szembenézniük az euró­pai agrárium szereplőinek. A pandémiá­ra reagáló intézkedéseket követően bizakodni kezdtek, de ez nem tartott sokáig. Európa legnagyobb érdekképviseleti szövetsége, a Copa-Cogeca a gazdák körében végzett legfrissebb hangulatindexéből kiderül, hogy 

az új uniós közös agrárpolitika jövőjéről született júliusi megállapodást megelőzően összességében javult a termelők jövőképe, de a legtöbb EU-s tagállamban kedvezőtlennek látják a helyzetüket. A hangulat­index régóta a negatív tartományban mozog. 

Magyarország kivétel: a hazai gazdálkodók derűlátók, és jóval kedvezőbbnek látják helyzetüket, mint a nyugat-európai termelők, noha túlzott optimizmusról idehaza sem beszélhetünk. Magyarországon agrárbéke van, ezzel szemben 

Nyugat-Európában már régóta fogytán a gazdák türelme. Ennek oka elsősorban az, hogy a 2030-ig, illetve a 2050-ig megjelölt klímacélok eléréséhez Brüsszel cselekvési terveiben a termelőket súlyosan érintő intézkedések bukkannak fel. A gazdálkodók felháborodását sok államban tovább fokozza a nemzeti döntéshozatal is.

Brüsszel tervei miatt egyre több termelő azt tervezi, hogy felhagy tevékenységével. A legsötétebb jövőkép az állattartóknál alakult ki. Ennek oka, hogy az Európai Bizottság és az Európai Parlament aránytalanul nagymértékben őket, pontosabban tevékenységüket hibáztatja a klímaváltozásért. Emellett a baloldalhoz köthető civil szervezetek gazdaellenes lobbija és az alacsony felvásárlási árak már évek óta próbára teszik a gazdák türelmét.

A gazdák Brüsszel 2030-ig tervezett stratégiáiban és a mezőgazdaság feláldozásával megkötött szabadkereskedelmi megállapodásokban látják magukra nézve a legnagyobb bizonytalanságot. A magyar kormánnyal szemben sok nyugati ország vezetése támogatja a jelentős költségnövekedéssel és borítékolhatóan versenyhátránnyal járó lépéseket. Ezek a döntéshozók úgy vélik, mindenkinek, így a gazdáknak is áldozatot kell hoz­niuk, noha ők szembesülnek közvetlenül az éghajlatváltozás pusztító hatásaival.

Nem véletlen, hogy Európa legnagyobb élelmiszer-termelő országaiban, Németországban és Franciaországban egyre gyakoribbak a gazdatüntetések. 

A termelők mind látványosabb akciókkal jelzik a döntéshozóknak, hogy több megbecsülést várnak, mivel ők látják el élelemmel a kontinenst.

Németországban a közelmúltban óriá­si felháborodást keltett és országos demonstrációhoz vezetett a szövetségi kormány rovarpopulációt védő törvényjavaslata. A biológiai sokféleség érdekében a német termelőknek kellett volna súlyos anyagi áldozattal járó többletterhet vállalniuk, kompenzációról ugyanakkor szó sem volt.

Franciaországban alig ért véget a közös agrárpolitika irreális brüsszeli zöldambícióit ellenző demonstrációsorozat, a termelőknek máris újabb uniós tervezettel kellett szembesülniük. Ennek célkeresztjében most a levendula áll: Brüsszel ugyanis a gyógynövény felhasználását korlátozná, arra hivatkozva, hogy a levendula mérgező.

Az Európai Bizottság, az Európai Parlament, így a magyar baloldal EU-s képviselői által is támogatott élelmiszerreform megalapozottan kelt aggodalmat a gazdatársadalomban. Az ökológiai művelés megháromszorozása, a biológiai sokféleség érdekében tervezett korlátozások és a növényvédők, valamint más vegyszerek felhasználásának a visszafogása jelentős hozamcsökkenést okozna, míg a szigorodó állatjólét soha meg nem térülő beruházásokra szorítaná rá a termelőket. 

A gazdák elé állított, túlzott követelmények ráadásul értelmüket veszítik, mivel a lazább szabályozással gyártott, kétes eredetű importélelmiszerrel nem tudnák felvenni a versenyt.

Borítókép: AFP/Frederick Florin