Tovább emelkedett áprilisban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete, amely 507 500 forintot tett ki – ez éves összevetésben 15,2 százalékos növekedést jelent. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 518 500 forint volt az átlag, amely a kedvezmények figyelembevételével számolva nettóban 349 700 forintot ért el, kedvezmények nélkül pedig 337 500 forintot – közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Mint az április havi adatokból kiderül, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 15,9 százalékkal volt magasabb, mint 2021 áprilisában. A havi jelentés alapján 

a rendszeres bruttó átlagkereset 457 300 forintra becsülhető, amely 14,1 százalékkal meghaladta az előző év áprilisi összeget. 

A bruttó kereset mediánértéke 396 800 forintot ért el, 14,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
A hivatal kifejti: 

az átlagkereset emelkedéséhez elsősorban a már részben előre ütemezett béremelések, a magas nem rendszeres keresetek (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás), valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése járult hozzá.

A statisztikák azt mutatják, hogy január–áprilisban a bruttó átlagkereset 508 100, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 519 400 forint volt. A nettó átlagkereset a vizsgált időszakban kedvezmények nélkül 337 900, a kedvezményeket is figyelembe véve 349 700 forintot tett ki. 

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 19,4, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 20,1 százalékkal nőtt az előző évhez képest

– közölte a KSH.

Az átlagkereset áprilisban is dinamikusan, az inflációt meghaladó ütemben, 15,2 százalékkal nőtt. Az átlagkereset áprilisban a versenyszférában emelkedett gyorsabb ütemben, a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások körében a KSH 14,5 százalékos bővülést regisztrált – részletezte az adatokat Molnár Dániel, a Századvég makrogazdasági elemzője. Mint kifejtette,

a versenyszféra bérfolyamatait jelentős részben a minimálbér és a garantált bérminimum év eleji, 20-20 százalékos emelése befolyásolja, ami a magasabb bérkategóriákban is béremelési nyomást generál, 

de kihatással van rá az egyre több területet érintő munkaerőhiány is. 

Jelezte, hogy előretekintve

az év elején tapasztalt bérdinamika továbbra is fennmaradhat, a kérdés inkább az, hogy a munkavállalók az emelkedő inflációra tekintettel az év eleji bérmegállapodások után is ki tudnak-e alkudni újabb év közbeni bérfejlesztést.

Az alkupozíciójukat a vállalati szféra stabil munkaerőkereslete támogatja – fűzte hozzá az elemző. 

Borítókép: Több szektorban emelkedtek a bérek tavasszal (Fotó: Czeglédi Zsolt)