Változik az európai közvélemény

A kormányzatok közül egyedül Magyarországon kérték ki az emberek véleményét az uniós szankciók megítéléséről. Az elsöprő többség a nemzeti konzultáción elutasította a büntetőintézkedéseket, amelyek Európának több kárt okoztak, mint Oroszországnak. Érdemes azonban összegezni a Századvég Európa-projekt néven futó nemzetközi felmérésének eredményeit is, amelyek arról tanúskodnak, hogy nem csak Magyarországon elégedetlenek az emberek a szankciós politikával.

2023. 01. 18. 6:05
Amsterdam During The Lockdown
HEALTH-CORONAVIRUS/NETHERLANDS Fotó: NICOLAS ECONOMOU
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A magyar emberek világos jelzést küldtek a nemzeti konzultáció segítségével, amelyen a válaszadók elsöprő többsége elutasította a brüsszeli szankciókat. Az intézkedések ugyanis nem állították meg a háborút, ellenben Európának rendkívüli gazdasági nehézségeket okoztak. Ezért a mintegy 1,4 millió válaszadó 97 százaléka azt sem szeretné, ha újabb szankciós lépések születnének. A nemzeti konzultáció mellett több felmérés is napvilágot látott a háború és a szankciók kapcsán. A Századvég úgynevezett Európa-projektje nemzetközi színtérről is becsatornázta a véleményeket. Ezekről lapunk is beszámolt, most összegezzük az eddigieket. 

Az orosz–ukrán fegyveres konfliktus kirobbanása óta a nyugati politikai elit egyre nagyobb hangsúlyt helyez Oroszország megbüntetésére, mint a béketárgyalások elősegítésére. 

Múlt év decemberében ismertette a Századvég azt a kutatását, amely arra világított rá, hogy az európaiak békét akarnak, nem szankciókat. Az unió egészében a feltett kérdésre válaszolók 82 százaléka egyetért azzal, hogy Oroszországot és Ukrajnát rá kellene kényszeríteni a béketárgyalásokra annak érdekében, hogy véget érjen a háború. Ezzel nagyobb arányban azokban a déli tagállamokban értettek egyet (Cipruson 91 százalék, Portugáliában és Görögországban 89 százalék), amelyek Brüsszel korábbi szankciós javaslatcsomagjainak számos részét nem fogadták el. A szintén szankciókritikus Magyarországon a lakosság 88 százaléka békepártinak mondta magát – írta az elemzés.

December végén jelent meg az a kutatás, amely megállapította, hogy a többség szerint a szankciók jobban fájnak az uniónak, mint Oroszországnak. Az Európai Unió átlagát tekintve a kérdésre válaszolók többsége (53 százaléka) szerint az intézkedések mind az európai, mind az orosz gazdaságnak ártottak. 

Csaknem négyszer annyian (37 százalék) gondolták viszont úgy, hogy a büntetőintézkedések elsősorban az unió gazdaságának okoznak kárt, mint akik Oroszországot látták a szankciók elsődleges vesztesének. 

Az előbbiek valamennyi uniós tagállamban többségben voltak az utóbbiakkal szemben.

Felröppentek arról is hírek, hogy Brüsszel következő szankciós csomagja már a nukleáris energiát is célba veszi. Ehhez képest az energiaválság a gyakorlatban is megmutatta, hogy Európának szüksége van atomerőművekre, mert azok megbízható, olcsó és alacsony károsanyag-kibocsátású energiát képesek biztosítani a súlyos kapacitáshiánnyal küzdő kontinensen. A Századvég Európa-projektjének egy másik kutatása január elején ismertette: a válság hatására jelentős mértékben csökkent a nukleáris technológiát elutasítók aránya az unióban. Míg 2021 őszén az európai polgárok 26 százaléka ellenezte az atomenergia felhasználását, 2022 őszére ez az arány 15 százalékra mérséklődött.

Szintén január elején hozta a szervezet nyilvánosságra, hogy drasztikusan megemelkedett az energiaszegény háztartások aránya az Európai Unióban. Azaz: átlagosan minden negyedik háztartás fűtési nehézséggel és közüzemidíj-elmaradással küzd az unióban. 

A rezsicsökkentési programnak köszönhetően Magyarország érintettsége az előbbi problémában a második, az utóbbiban a harmadik legkisebb.

Az európaiak elégedetlenségét Brüsszel szankciós politikája és az annak nyomán tapasztalható áremelkedés az elmúlt hónapokban tovább növelte. A Századvég 2022 őszén készített kutatásában már a válaszadók csaknem négyötöde (79 százaléka) nyilatkozott úgy, hogy a kialakult helyzetért részben az Európai Bizottság elhibázott energiapolitikája felelős.

A Magyar Nemzet beszámolt arról a minap ismertetett eredményről is, miszerint az európaiak energiaellátásba vetett bizalma évek óta csökken és ez a tendencia az energiaválság hatására jelentősen felgyorsult. Míg 2016-ban három uniós polgárból kettő nem tartott az áramkimaradásoktól, 2021-re a lakosság fele, 2022-re pedig már csak a negyede nyilatkozott úgy, hogy bízik a zavartalan ellátásban. Az áramszünetektől való félelem legkevésbé hazánkra jellemző: az unióban egyedül Magyarországon vannak többségben azok, akik bíznak az áramellátásban.

Borítókép: Az unióban átlagosan minden negyedik háztartás elmaradt a közüzemi díjakkal (Fotó: Europress/AFP)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.