A hazai pénzügyi közvetítőrendszer sérülékenysége a 2008-as pénzügyi válságot követően ismét a figyelem központjába került
2023 márciusában. Fontos ugyanakkor, az egyesült államokbeli és svájci bankkal kapcsolatos kedvezőtlen fejlemények hátterében egymástól eltérő hatások álltak, pénzpiaci fertőződés jelei nem azonosíthatók – emlékeztet a kormány friss konvergenciaprogramja. Erre utal az is, hogy a kezdeti turbulenciát követő piaci, elemzői aggályok enyhültek, amelyben kulcsszerepet játszott a bankszektorok prudens működése, valamint a jegybankok reakciói.

Az elemzés megjegyzi: a magyar bankrendszer mutatói nemzetközi összevetésben is stabil, átláthatóan és eredményesen működő ágazatról tanúskodnak. Tavaly 16 százalékkal, 81 ezermilliárd forint fölé emelkedett a hitelintézeti szektor konszolidált, azaz magyarországi anyabankok külföldi érdekeltségeit is tartalmazó mérlegfőösszege. A hitelállomány hat százalékkal bővült, ezzel az eszközoldal mindegy hatvan százalékát teszi ki, míg a mérleg passzív oldalán a betétek a banki források közel nyolcvan százalékát alkotják. Ezzel a finanszírozási struktúra szempontjából a hitel/betét mutató az unió átlagnál is mérsékeltebb. Ugyanakkor a mutató nemzetközi összevetésben alacsony értéke alacsonyabb hozamkörnyezet mellett a hitelezés további mélyülését vetíti előre.

A kevésbé támogató gazdasági környezet ellenére a nemteljesítő hitelek aránya az előző évihez hasonlóan továbbra is 3,2 százalék maradt. A kifejezetten alacsony mutató minőségét tovább javítja, hogy a nemteljesítő hitelek alig több mint fele kilencven napot meghaladóan késedelmes. A pénzügyi szektoron és az államháztartáson kívüli ügyfélportfóliókat tekintve a nem pénzügyi vállalatok esetén 4,1 százalékos, a háztartások esetén 5,7 százalékos a nemteljesítő eszközök aránya. Utóbbi esetén meghatározó és előremutató döntésnek bizonyult, hogy a lakossági devizaadósság korlátozásával lényegében megszűnt a háztartások árfolyamkockázata – emeli ki a konvergenciaprogram összegzése.