Sok esetben a magasabb átlagos vagyon a kedvező adókörnyezet kihasználása okozta torzításra és a több évtizedes, esetenként évszázados, generációkon átívelő vagyonfelhalmozás lehetőségére vezethető vissza – írta tanulmányában az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. A svájci UBS Bank legfrissebb, 2023-as jelentése szerint Magyarországon az egy felnőttre jutó átlagos vagyon az évezredforduló és a 2022-es év összehasonlításában nominális értelemben közel az ötszörösére nőtt, azonban a kép természetesen ennél árnyaltabb. A lakosság életszínvonalának helyzetének összehasonlítására nem elegendő egyetlen mutató vizsgálata, érdemes például a vagyoni egyenlőtlenséget bemutató indikátort, a szegénységnek kitett emberek arányát, vagy a fizetések vásárlóerejét is figyelembe venni az átfogó kép kialakításához – figyelmeztet a tanulmány. Eszerint egy főre vetítve tavaly Luxemburgban volt a legmagasabb az egy felnőttre jutó átlagos lakossági vagyon, közel 586 ezer dollár. Hazánk a 24. helyen áll, több mint 59 ezer dollárral a V4 országok közül Csehországot és Szlovákiát követően a harmadik helyen állunk. 

Az UBS vagyonjelentése alapján az Oeconomus elkészítette az egy felnőttre jutó átlagos vagyon inflációval korrigált értékének alakulását a V4 országok esetében. Az évezredforduló óta eltelt időszakot vizsgálva Magyarországon az átlagos reálvagyon trendszerűen 2000 és 2004 között növekedett, majd 2009-ig tartó stagnálást követően öt éven át csökkent. A 2014–2021 közötti időszakban jelentősen növekedett a hazai lakossági eszközök reálértéke, amely tendenciát a 2022-es inflációs periódus törte meg. A többi V4 ország átlagos reálvagyonának alakulása követte ezt a tendenciát. Az évezredforduló óta az egy magyar felnőttre jutó átlagos reálvagyon közel 97 százalékkal nőtt. 

A tanulmány kiemeli, a vagyonfelhalmozás jótékonyan hat a gazdasági növekedésre, a vagyon felhasználásával ugyanis nem kell hitelt felvenni a vállalkozási ötletek és beruházások megvalósításához. Emellett a megfelelő nagyságú vagyon az innovációt és a vállalkozási hajlandóságot is növeli. Továbbá a vagyon kedvező az ideális munka-szabadidő arány kialakítására is. A megfelelő nagyságú vagyon felhalmozása a létbiztonság fokozásában is szerepet játszik, mivel válság és esetleges munkahelyvesztés mellett nem kell a közösségi finanszírozású szociális ellátórendszert terhelni. Bár a tanulmány erre külön nem tér ki, Magyarországon kiemelten magas a saját tulajdonú ingatlanok aránya, ami azért fontos, mert erre is vagyonként, befektetésként tekintenek az emberek. A saját tulajdon hozzájárul a válságállósághoz is oly módon, hogy a különféle gazdasági helyzetekben is biztos pontot jelent a tény, miszerint nem kell bérleti díjra költeni, a lakhatás biztosított.

Borítókép: Kastély mint vagyontárgy – illusztráció (Fotó: Ripost/Keller Mátyás)