Az elmúlt néhány évben kétszer is teljesen a feje tetejére állt a világgazdaság. Legutóbb az ukrajnai háború kitörése miatt, amely Magyarországra szomszédos államként rendkívül súlyos hatást gyakorol, például az egekbe szökő árak képében. A világgazdaság fejre állásáról mások mellett Szijjártó Péter szokott beszélni, szinte minden megszólalásában felhívja erre a figyelmet. A külgazdasági és külügyminiszternek kétségkívül igaza van. Elsőként a koronavírus-járvány vetett véget a gazdaságok felívelő szakaszának, majd a viszonylag gyorsnak nevezhető helyreállást még a kibontakozása előtt megtörte az orosz–ukrán háború. Az erre adott szankciós válaszok ráadásul elmélyítették az energiaválságot. Ha minden nem lenne elég, a Hamász szombaton az elmúlt évtizedek legnagyobb katonai támadását indította Izrael ellen, ami megtorló izraeli légicsapások hullámát váltotta ki a Gázai övezetben. Ennek következményeként több mint három százalékkal ugrott meg az olaj ára. Most nagyon úgy tűnik, hogy hosszabb időre búcsút lehet inteni a békének a gazdaság széles területén is. Ilyen körülmények között kell Magyarországnak is visszatérnie a felzárkózási pályára.

Ha visszatekintünk néhány évvel korábbra, akkor azt láthatjuk, hogy a koronavírus-járványt megelőző, 2013-tól 2019-ig tartó konjunktúra időszakában a magyar gazdaság évente átlagosan 3,8, összességében harminc százalékkal emelkedett. Ez több mint kétszerese volt az európai uniós átlagnak, és a huszonhét tagállam körében az ötödik legnagyobb bővülési ütemnek számított.

Az Erste Bank Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatójának, a Magyar Bankszövetség jelenlegi elnökének igaza volt, pedig akkor még elképzelhetetlennek tűnt a háború egy hazánkkal szomszédos országban. Ehhez képest a valóság 2022 februárjában „rúgta be az ajtót”, amikor Oroszország inváziót indított Ukrajna ellen. Az év közben felerősödő globális kockázatok ellenére a magyar gazdaság teljesítménye 2022-ben még így is jelentősen, 4,6 százalékkal bővült. A növekedés ugyanakkor negyedévről negyedévre fokozatosan lassult. A tavalyi  negyedik negyedévben már kisebb mértékű volt, mint az uniós átlag. Ez 2013 óta (a járvány alatti dekonjunktúrát nem számítva) csak egyszer, 2016 első negyedévében fordult elő. A gazdaság bővülése az idei első negyedévben megtört, melyet a második negyedévben is visszaesés követett. A januárban tetőző infláció „felfalta” a reálbérek növekedését, melynek következményeként jelentősen visszaesett a belső kereslet. Ez több ponton meggyengítette a gazdaság belső motorjait.