Az utóbbi hetekben több cikk jelent meg, amely az egyetemi hallgatók lakosságon belüli arányának változását taglalta. Ezek alapján a magyar össznépességhez viszonyítva csökkent a felsőoktatásban részt vevő hallgatók aránya. Többen ezt a jelenséget a 2013-as oktatáspolitikai reformnak, a feltételezett mérséklődő egyetemre jelentkezési hajlandóságnak vagy a lecsökkent egyetemi férőhelyeknek tulajdonították – írta tanulmányában honlapján az Oeconomus Gazdaságkutató alapítvány.

A tanulmány rámutat: a lakossághoz viszonyított csökkenő hallgatóarány oka a társadalmunk idősödése, és megállapítja, a népességarányos viszonyítással szemben érdemes a hallgatók számát a 19–24 év közötti korosztályba tartozók számához mérni, mivel ebből a korosztályból kerül ki a legtöbb felsőoktatási hallgató. Eszerint a módszertan szerint 2010-ben a vizsgált korosztályba tartozó 777 172 fő mellett 370 331 fő végzett felsőfokú tanulmányokat, ami közel 48 százalékos százalékos arány. Ezzel szemben 2022-ben 611 792 fő tartozott a tárgycsoportba, 293 566 aktív hallgató mellett, ami szintén hasonló, némileg magasabb arány. Azaz az alacsonyabb hallgatószám magasabb részvételi arányt eredményezett. Ezt a jelenséget a statisztikában összetétel-hatásnak nevezik, vagyis amikor a vizsgált lakosság összetételének (jelen esetben a korosztályi megoszlásnak) a változása alakítja a kérdéses viszonyszámot – zárul az összegző megállapítás.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Shutterstock)