Tízéves útfejlesztési programot kezd meg a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) – mondta a héten adott interjújában Németh Tamás, a cég vezérigazgatója a Világgazdaságnak. Folytatják a tavaly megkezdett szintre hozást. Eddig 3,6 millió négyzetméteren cserélék a régi, tönkrement burkolatot új aszfaltra, ami az összes útszakasz 19 százaléka – ismertette. Az idei terv 3,9 millió négyzetméter. A legnagyobb felújítások az M3-at és az M7-et érintik majd, de lesz az M30-on, M35-ön, M70-en, M15-ön, lényegében mindenhol. 

Arra a kérdésre, mikor fejeződhet be az M1-es bővítése és mi következik utána, azt mondta, 2029-ig végeznek az M1-es első ütemének bővítésével, az M7-esen 2027-ben megkezdik a munkát, Szabadbattyánig bővülhet a sztráda. Az utolsó bővítés pedig az M3-asé Gyöngyösig, ami 2031-ben veszi kezdetét és 2034-ben adják át a forgalomnak. Ezekkel lényegében tízéves útfejlesztési ciklus zajlik. 

Új szakaszok is épülnek, Az M200 (korábbi M81) építését „már látjuk”, amely Komáromtól Sárbogárdig tart. Ennek építése 2027 és 2030 között indul. Szintén a fejlesztések része az M8-as Sárbogárdtól Kecskemétig tartó szakasza amely, ha elkészül, döntően befolyásolhatja az M0-s terheltségét. Ugyanebben az időszakban elkészül az M4-es még hiányzó, Kisújszállás és Berettyóújfalu közötti része. Az M3-as is eléri az országhatárt.

Ilyet is rég láttunk: az Európai Bizottság megvédte Magyarországot

Azt követően, hogy az Európai Parlament perrel fenyegette az Európai Bizottságot a Magyarországnak járó uniós források részleges feloldása miatt, a bizottság kiállt hazánk mellett. A testület egyik szóvivője közölte, hogy Magyarország teljesítette az elvárásokat, így nem volt akadálya a pénzek felszabadításának. A bizottság úgy véli, hogy az uniós joggal teljes összhangban járt el, és meg fogja védeni döntését az uniós bíróságok előtt. E számunkra kedvező döntés nyomán érkezhettek uniós források Magyarországra.

Versenyfelügyeleti eljárás indul a Temuval szemben

Nem létező kedvezményeket, pszichés nyomásgyakorlást és félrevezető zöldüzeneteket is alkalmazhat az online piactér – közölte a Gazdasági Versenyhivatal a héten. A GVH egyúttal bejelentette, versenyfelügyeleti eljárást indít a Temu ellen. A megtévesztések között szerepel például a 95 százalékos leértékelés, de a nyomásgyakorlás eszközeit is érdemes megemlíteni: „már csak négy maradt”, „majdnem elfogyott”, „megvásárolva egy perccel ezelőtt” „Siessen! Több mint x személy helyezte a kosarába ezt terméket”, „Keresett! x eladva az utolsó 24 órában”, „A közelmúltban x-en értékelték 5 csillaggal”. Ez a gyakorlat egyébként a Temu szlogenjével „Társadalmilag felelősségteljes – Jót tenni a világgal” sincs összhangban.

A kamatstop kivezetésével sem emelkedik a cégek törlesztőrészlete

A kormány célzott intézkedései letörték az inflációt, és folyamatosan csökkennek a kamatok, ezért 2024. április 1-jével megszűnik a kis- és középvállalkozások kamatstopja, amely 2022. november 1. óta nyújt jelentős segítséget a változó kamatozású, nem támogatott és legalább egyéves futamidejű forinthitellel rendelkező cégeknek. Az intézkedés összesen több mint ötvenezer vállalkozásnak segített – ismertette a Nemzetgazdasági Minisztérium.

A kormány intézkedése 17 hónapon keresztül védte a hazai vállalkozásokat a megemelkedett kamatszinttel szemben. Az infláció négyszázalékos szint alá csökkentésének, a javuló gazdasági helyzetnek, valamint az elmúlt időben végbement kamatcsökkenésnek köszönhetően a kis- és a közepes cégek kamatstopját kivezetik.

A tárca szerint egyik érintett vállalkozás törlesztőrészlete sem fog emelkedni, mivel az utóbbi időszakban érdemi csökkenés tapasztalható a hazai kamatkörnyezetben. A három hónapos bubor (budapesti bankközi forinthitel-kamatláb) a piaci várakozások szerint 2024. április 1-ig a kamatstoppal rögzített 7,77 százalékos szint alá fog esni.

Mit hozhat a lakásbiztosítási kampány?

A hazai lakóingatlanok közel háromnegyedére kötöttek biztosítást, ezzel a lakásbiztosítás számít a legnépszerűbb biztosítási formának Magyarországon, ennek ellenére a lakásbiztosítással rendelkezők 45 százaléka nem frissíti szerződését – többek között ez derült ki az MBH Bank reprezentatív felmérésből.

A közelmúltban bekövetkezett jelentős árindex-növekedés, különösen az építési költségek, felújítási költségek növekedése olyan helyzetet teremtett, amely miatt rendkívül fontos, hogy aktualizált lakásbiztosítással rendelkezzünk, röviden azért, mert kár bekövetkeztekor jóval kevesebbet fizet a biztosító, mintha frissítettük volna a szerződést. Noha létezik inflációkövető konstrukció, még ezt követve is kisebb összeg illet meg minket káresemény után, mintha aktualizáltuk volna a szerződést.

A kutatásából az is kiderült, hogy az ügyfelek rendkívül árérzékenyek a lakásbiztosítások terén, így a kampány okozta fokozódó árverseny pozitív hatással lehet az újrakötésekre és az új szerződésekre is. 

A kormány visszadobta a jegybanktörvény módosítását, erősödött a forint

Visszaküldi további konzultációra a magyar kormány a jegybank alapszabályának sokat vitatott módosítását, hogy ezzel is enyhítse a kormányzat és a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank (MNB) közti feszültségeket – írta meg a Bloomberg az ügyhöz közel álló személyekre hivatkozva. Azt kritizálják Matolcsyék, hogy a tervezet alapján egyes döntéseknél az MNB felügyelőbizottságának előzetes engedélyére lenne szükség, mely az alábbiak szerint lehetőséget ad a jegybanki függetlenség korlátozására.

Varga Mihály pénzügyminiszter közösségi oldalán a kormánydöntést ismertetve azt írta, a cél világos: olyan szabályozásra van szükség, amely továbbra is garantálja a jegybank függetlenségét, egyben erősíti a Magyar Nemzeti Bank átláthatóságát és az állami hivataloktól is elvárt takarékos működését. A jegybanktörvény módosításának további tárgyalására a forint hatalmas ralival reagált: a hazai deviza az euróval szemben 0,75 százalékkal 394,1-ig, a dollárral szemben pedig 0,77 százalékkal 360,3-ig menetelt a hírek megjelenését követően. 

Több milliárd dollárt költ zöldberuházásokra a Mol

Az évtized végéig több mint négymilliárd dollárt költ zöldberuházásokra, 2050-re pedig eléri a karbonsemleges működést – áll a Mol-csoport frissített, Shape tomorrow elnevezésű hosszú távú stratégiájában. A Mol a jövőben nagyobb hangsúlyt helyez a megújuló üzemanyagokra, a zöldhidrogénre, a biometánra és a geotermikus energiára is. 

Ezen belül kiemelték, a vállalat rugalmasabbá teszi a kőolajfinomítást is, hogy megfeleljen a gazdasági és a szabályozói környezet elvárásainak, és tovább erősítse a régió ellátásbiztonságát. Emellett egymilliárd dollárt meghaladó összeget különít el 2030-ig olyan beruházásokra, amelyek lehetővé teszik az energiahatékonyság javítását, növelik a fenntartható üzemanyagok arányát a termelésben és érdemben csökkentik az üzletág üvegházgáz-kibocsátását.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTVA/Nagy Zoltán)