– Az MBH Bank a hét elején tartotta az éves közgyűlését. Mennyire lehetnek elégedettek a részvényesek a tavalyi eredményekkel?

– A gazdasági kihívások ellenére rendkívül jó eredményeket értünk el 2023-ban: a korrigált, adózás előtti teljes átfogó eredményünk meghaladta a 345 milliárd forintot, amely több mint duplája a megelőző évinek. A bank másik fontos mutatója, a mérlegfőösszeg pedig az év végére már bőven meghaladta a 11 ezermilliárd forintot. Emellett kimagasló jövedelmezőséggel, szigorú költséghatékonysággal, stabil tőkehelyzettel és szilárd portfólió-minőséggel zártuk az elmúlt évet. Az eredmények pedig azt is lehetővé tették, hogy több mint 24,5 milliárd forintnyi osztalékot fizessünk ki a részvényeseinknek. A tulajdonosok nevében nem nyilatkozhatom, de folyamatosan azon dolgozunk, hogy növeljük számukra intézményük értékét.

– Fontosak a banki mutatók, de segítsen megérteni, milyen szerepe van a banknak a magyar gazdaságban?

– Az MBH Bank az elmúlt években olyan erős intézménnyé vált a banki piacon, amely partnerként áll a gazdaság szereplői mellett, és méretéből, illetve szakértelméből adódóan a teljes gazdasági spektrumot kiszolgálja, legyen szó akár lakossági, akár vállalati vagy önkormányzati ügyfelekről. Általunk egy olyan jelentős banki szereplő jött létre a piacon, amelynek megvan az az eszköztára, szaktudása, jelenléte és tőkéje, amivel a magyar vállalatok és a lakosság céljait támogatni tudja. Ez önmagában is megkerülhetetlen szerep, de számomra szintén nagyon fontos, hogy magyar tulajdonú bankként nemcsak a külföldi partnereket vagy a tőkeerős szereplőket támogatjuk, hanem azokat a kisebb, magyar tulajdonú vállalkozásokat is segítjük, amelyek szeretnék növelni termelékenységüket és kilépni a nemzetközi piacokra. Ki merem jelenteni, hogy nemigen van olyan nagyságrendű és összetettségű hazai projekt, ami, ha működőképes, bankunk ne tudná a finanszírozását megszervezni és lebonyolítani. A magyar gazdaságban mi már nem csupán kiszolgálunk, hanem ezáltal közvetlenül is a gazdasági növekedés beindítói vagyunk, persze sosem egyedül, hanem a magyar vállalatokkal közösen. A hazai vállalkozások hozzák a tehetséget és a víziót, mi pedig segítünk, hogy az álmok ténylegesen megvalósuljanak, ami aztán mindannyiunk közös sikere.

– Segítjük, támogatjuk – mintha nem is egy profitorientált szervezet vezetőjét hallgatnám…

– Az, amit hall, nemcsak lózung, a mi fókuszunkban tényleg nemcsak a profittermelés áll – bár természetesen a jövedelmező működés fenntartása nekünk is fontos –, hanem hazai bankként fő támasza kívánunk lenni a magyar gazdaság szereplőinek. Nincs ellentmondás azért sem, mert a mi szakmánkban segíteni a legjobb üzlet és ez talán még hatékonyabban megy akkor, ha a döntéseinket hazai szívvel és ésszel hozzuk meg. Így részesülünk egymás sikereiből. Magyarul beszélő és magyarul számoló bank vagyunk, és persze hatalmas előny, hogy tudjuk, kik a tulajdonosaink és ezen a téren számíthatunk az együttműködésükre.

– Ahogy említette, a múlt év nem alakult minden szempontból kedvezően a hazai bankszektor – és persze az ügyfelek – szempontjából sem. Milyen működési környezettel számolnak az előttünk álló időszakban?

– Legyünk bizakodók, de ne kergessünk hamis illúziókat. 

Az MBH Bank elemzői szerint 2024-ben az infláció is érdemben mérséklődhet. Az éves, átlagos ráta kevéssel négy százalék felett alakulhat, amely jóval tervezhetőbb és kiszámíthatóbb gazdasági környezetet jelent. A lakossági piacon pedig a csökkenő kamatkörnyezet, az ingatlanárak reálértéken számított csökkenése és az új támogatott konstrukciók megjelenése egyaránt hozzájárulhat az élénküléshez.

– Vagyis növekedésre és nem válságra számít?

– Határozottan, hiszen a magyar gazdaság az elmúlt negyedévben is az egyik leggyorsabb növekedést mutatta az unióban, kint vagyunk a gödörből, és megyünk előre. Az elemzési központunk legfrissebb prognózisa szerint az idén két és három százalék között bővülhet a hazai GDP. Lehet, hogy korábban még nagyobb bővülésben is reménykedtünk, de szerintem ez is nagyon szép célkitűzés a világgazdaság jelen helyzetében. Ráadásul az esetleges nehézségek szerintem most jóval könnyebben átvészelhetők, mint a 2008-as, 2009-es nagy gazdasági válság idején: ennek pedig az az oka, hogy az elmúlt tíz év rendkívül sikeres volt gazdaságpolitikai szempontból. A háztartások és a vállalatok is megerősödtek, pénzügyi szempontból higgadtabban kezelték a válságot, mint korábban, így most nem a padlóról kellett felállniuk, mint tizenöt évvel ezelőtt. Most tényleg sokkal jobb a rajthelyzet.

– A kérdés az, hogy akkor már el is indultunk, megvolt a trendforduló?

–  A kilábalás első jeleit – a GDP-adatokon túl – már a múlt év utolsó negyedéve óta mi magunk is tapasztaljuk, hiszen minden irányból növekszik az érdeklődés a finanszírozási, illetve a beruházási lehetőségek iránt. Ha pedig a hitelezés felfutását várhatjuk, akkor gazdasági növekedést is várhatunk, úgyis fogalmazhatnék, hogy a pénzteremtés és a reálgazdasági értékteremtés ugyanazon érme két oldala. Ha nekünk már jobban megy, az mindig annak is a jele, hogy a magyar gazdaságnak is jobban megy. A gazdasági növekedés tehát az idén újraindul Magyarországon, igaz, valamivel lassabb ütemben a korábban vártnál. A visszapattanást viszont gyorsabbnak gondolom majd, mint 2008 után: anno négy-öt év alatt tudott helyreállni a gazdaság, meglátásom szerint most egy-két év is elég lesz a regenerálódáshoz.

– Az MBH Bankban az államnak is jelentős tulajdoni hányada van. Milyen előnyük származhat ebből?

– Az állami tulajdonlás révén a kormányzati célokra is jobban figyelemmel tudunk lenni a működésünk során, hiszen a kormányzattal közös érdekünk például a kis- és középvállalkozások vagy a lakosság otthonteremtési céljainak támogatása. Az a véleményem, hogy valamekkora állami tulajdont hosszabb távon is kívánatos lenne fenntartani a bankban. 

A hazai nagyvállalatokkal közös célunk, hogy a magyar gazdaság sorskérdéseivel kapcsolatosan lehetőségeihez képest felelősségvállaló, stabilitást és válságállóságot erősítő magánszektort építsünk, ebben pedig segíthet, hogy a bank mögött hazai, sőt állami tulajdon is álljon.

– A bankszektor szempontjából is fontos az a kormányzati cél, hogy a vállalatok között olyan nemzeti bajnokok fejlődjenek, amelyek megállják a helyüket a külpiacokon is. Ezt a törekvést hazai nagybankként milyen eszközökkel tudják támogatni?

– Ez a kérdés számunkra két szempontból is lényeges. Az egyik, hogy mi magunk is meg kívánjuk erősíteni nemzeti bajnok pozíciónkat, amelyhez a bankszektorban betöltött szerepünk, erős jelenlétünk, szaktudásunk kellő alapot biztosít. Nagy hangsúlyt helyezünk emellett a stratégiai szempontból fontos gazdasági területek kiszolgálására, miközben erős értékajánlatot tudunk adni Magyarország minden polgárának és vállalatának. A másik fő szempont, hogy a státusunk erősítésén túl – finanszírozói szerepkörünkből adódóan – a többi nemzeti bajnok vállalatot is igyekszünk támogatni. 

A nemzeti bajnok vállalatok támogatása, illetve kinevelése nekünk biztosan az alapvető érdekünk, hiszen a bankszektor mindig akkor sikeres, ha a gazdaságnak is jól megy.

– Akkor, ha jól értem, erre az üzletre nagyon rámennének?

– Szeretnénk ezen a területen is első számú finanszírozói és partnerei lenni a vállalatoknak. Ha ebben eredményesek leszünk, annak hosszabb távon pozitív hozadéka lehet, hogy külföldi jövedelmek válnak hazai jövedelemmé, azaz negatívból pozitívba fordulhat a hazai profitegyenleg: ekkor a magyar gazdaság szereplői összességében több jövedelmet hozhatnak haza külföldről, mint amennyit a külföldiek kivisznek Magyarországról, ennek pedig a bankszektor fontos katalizátora lehet.

– És milyen lépéseket terveznek a nemzeti bajnok státusz megerősítése érdekében?

– Kezdjük ott, hogy az MBH-nak már jelenleg is számos nemzeti bajnok „vonása” van. Egyrészt a hazai bankszektorban betöltött szerepünknél, magyar tulajdonosi hátterünknél és kiterjedt fióki jelenlétünknél fogva átfogóan ismerjük a hazai ügyféligényeket. Másrészt nagy hangsúlyt fektetünk a stratégiai jelentőségű gazdasági területek támogatására, ilyen például az önkormányzatok, vagyis a településfejlesztés és a mezőgazdaság, azaz a vidékfejlesztés. Hazai nagybankként továbbá támogatjuk a gazdaságpolitikai célkitűzéseket, például a támogatott hitelprogramok révén. Nem utolsó sorban pedig úgy vélem, hogy piaci súlyunkból adódóan nemzetgazdasági értéket teremtünk a gazdaság támogatásán, a válságból való kilábalás és a jövőbeli növekedés finanszírozásán keresztül.

– Igen, de a nemzeti bajnok jelentős exportképességre is utal, vagyis nem elég itthon sikeresnek lenni, ezt külföldre is el kell juttatni…

– A nemzeti bajnok megnevezés valóban leginkább azokat a vállalatokat illetheti meg, amelyek képesek megállni a helyüket a globális gazdaságban, és amelyek sikerrel képviselik hazánkat a külpiacokon is. Tehát olyan szaktudásuk van, amelyet a külpiacokra is kivisznek, akvizíciók révén.

–  Önök is ezt tervezik?

–  Ez az a következő szint, a külföldi terjeszkedés, amit nekünk is meg kell lépnünk a közeljövőben. Az eddigi célunkat, hogy az informatikai rendszereiben, folyamataiban, termékeiben és arculatában egységes bankot megépítsük, hamarosan elérjük, és akkor ezt az egységes rendszert és tudást fogjuk külföldre kivinni. A szolgáltatáspalettánk és a szaktudásunk abszolút „exportálható” és szeretnénk is maximálisan kiaknázni az ebben rejlő lehetőségeket. Már most elkezdtük felkutatni a potenciális célpontokat. Nyomon követjük a piacokat, figyelünk és a megfelelő időben megvetjük a lábunkat a külpiacokon. Ezért létre is hoztunk egy viszonylag nagy létszámú akvizíciós csapatot, akik már az eddigi három jelentősebb tranzakció során is bizonyították rátermettségüket. Úgy gondolom tehát, hogy a mostani, magyar bajnok státuszunkon sokat fog erősíteni, ha megindulunk a külpiacok felé, miközben a profitot továbbra is itthon tartjuk majd.

– És melyek lehetnek a célországok?

– A külföldi terjeszkedés során természetesen elsősorban közép- és kelet-európai célpontokban gondolkodunk, ugyanakkor nem zárnám ki a nyugat-európai megjelenés lehetőségét sem, ahol a saját banki modellünket megfelelően tudjuk majd adaptálni.

– Ehhez a témához szorosan kapcsolódik a tőzsdei jelenlét kérdése. Itt mik a terveik?

– A tőzsdei jelenlétünk megerősítése nem titkolt szándékunk, és részben pont a külföldi terjeszkedés indokolja. Miután már jelen vagyunk a budapesti tőzsdén, a tervünk az, hogy rábocsátással növeljük a közkézhányadot, vagyis a kisbefektetők kezén levő részvények arányát, ezzel lehetőséget szeretnénk adni a hazai befektetőknek is, hogy részesedjenek a sikereinkből. A közkézhányad aránya semmiképp sem lenne elhanyagolható, legalább 15 százalékos pakett piacra vitelében gondolkodunk. Szándékaink szerint ez a lépés már 2025-ben megtörténhet – persze a pontos időpontot befolyásolhatja a gazdasági, tőkepiaci környezet aktuális alakulása is. A tőzsdei jelenlétet illetően – amelyet egyébként a nemzetközi színtéren aktív bankoktól el is vár a piac – ugyanakkor nem feltétlenül állnánk meg Budapestnél.

– Ez nagyon izgalmasan hangzik, gondolom a terjeszkedés iránya határozza majd meg, hogy mely további tőkepiacokra gondol. De ugorjunk vissza a terjeszkedés kiinduló feltételéhez! Hogy áll most az integrációs folyamat a bankcsoporton belül?

– A bank sikeresen bevezette egységes márkáját: mára mind a négyszáz fiókunknál és hozzávetőleg ezer ATM-nél lezajlott az arculatváltás. A kiterjedt hálózatunk révén ott vagyunk minden kistérségben, és az ügyfeleink 96 százalékához az MBH egyik értékesítési egysége az elérhető legközelebbi bankfiók, ez egy nagyon fontos érték nekünk is, az ügyfeleknek is. A Fundamenta többségi tulajdonának megszerzésével ráadásul az értékesítési hálózatunk nagyon magasan képzett, másfél ezer fős tanácsadói körrel bővült, amely nagyon nagy potenciált jelent számunkra. A múlt évben az MBH Bank nagyszabású ATM-modernizációs és -fejlesztési projektet indított, amelynek nyomán idén és 2025-ben a kiindulási szám duplájára, 1800 tagúra bővül a hálózat, miközben korszerű és készpénz befizetésére is alkalmas készülékekre cseréljük a meglévőket.

– Rendkívül kedvező üzenet az, hogy a kisebb településen élők is fontosak a banknak. Hiszen sajnos sokaknak azért így is nagyon távoli az a bizonyos legközelebbi bankfiók.

– Igen, természetesen azt mindenkinek be kell látnia, hogy minden településen nem lehet bankfiókot üzemeltetni. A mi bankunk azonban azokra az ügyfelekre is gondol, akiknek a településén nem található bankfiók. A kistérségi lefedettséget biztosítja a 14 darabból álló mobilbuszflottánk, amely ezeken a településeken is elérhetővé teszi a szolgáltatásainkat.

– Ugorjunk egy pillanatra vissza az informatikai feladatokhoz! Korábban azért hallani lehetett fennakadásokról is…

– Ami az informatikai részt illeti, a legnehezebb folyamatok tavaly lezárultak, a teljes átállás pedig – az eredeti terveknek megfelelően – 2026-ban történhet majd meg. Ami a fennakadásokat illeti, igen, a nagy, az ügyfeleket is érintő informatikai fejlesztések természetesen mindig érzékenyek, de ügyfeleink türelme már rövid távon is megtérül, hiszen a fejlesztések az ő igényeiket szeretnék jobban kiszolgálni. Kiemelt szempont, hogy gyors ütemben fejlesszük az elektronikus szolgáltatásainkat. 

– Mit éreznek ebből az ügyfeleik?

– Azt gondolom, hogy minden szegmensben, vagyis minden ügyfelünk esetében érezhető lesz a digitalizáció, a fejlődés. Ennek nagyon sok eleme van, de az MBH kifejezetten nagy hangsúlyt fektet arra, hogy az ügyfélfolyamatok egyre gördülékenyebbek legyenek. Újításokat tervezünk például az új, egységes mobilapplikációnkban. Új koncepciót dolgozunk ki a fiatalok és a prémium szegmens kiszolgálására és értékajánlatára, miközben szem előtt tartjuk a versenyképes árazást, de a Fundamentán keresztül is biztosítjuk az ügyfelek széles körének a termékeink és szolgáltatásaink elérését.

– Az MBH Bank deklaráltan piacvezető szerepre tör a magyar piacon. Melyek azok a területek, ahol már elérték ezt, és hol kell még előrébb lépni?

– Az MBH Bank már piacvezető az agrár- és élelmiszeripari üzletágban, így az élelmiszer-gazdaság vezető finanszírozójaként mintegy 550 milliárd forint hitelállományt kezelünk, miközben a Magyarországon megművelt négy és fél millió hektár földből már 2,2 millió hektárral van közvetlen kapcsolatunk. Magyar bankként rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a megszokott banki termékek mellett olyan szolgáltatásokat is biztosítsunk a mezőgazdaságban dolgozó ügyfeleinknek, amelyek megkönnyítik a forráshoz jutást és a zökkenőmentes működésük fenntartását, illetve a hatékonyság és a versenyképesség növelését. A közép- és nagyvállalati ügyfelek száma alapján szintén elsők vagyunk, a piaci részesedésünk megközelíti a húsz százalékot, és minden ötödik vállalatot mi finanszírozunk. Az önkormányzati piacon is dinamikus előretörésbe kezdtünk: mára már negyvenszázalékos a piacrészünk ezen a területen. Emellett a lízing területén is hazai első a csoport. A lakossági piacon egyelőre másodikak vagyunk, ám itt is gyors növekedést tervezünk, amelyhez nagyban hozzájárulhatnak a Fundamenta integrálásának pozitív hatásai is. Nagyon fontosnak tartjuk a fiatalabb generáció megszólítását, és persze aktív szerepet vállalunk a támogatott lakossági konstrukciók értékesítésében is. Ambiciózusak a terveink a befektetési bankkal is: a célunk az, hogy minden tőkepiaci szegmensben abszolút piacvezetővé váljunk.

– A befektetési bank milyen szolgáltatásokat nyújt az ügyfeleknek?

– A bank küldetése, hogy a felhalmozódott pénz- és tőkepiaci szaktudásunkat eljuttassuk az ügyfeleinknek. Ezért egy olyan önálló intézményt hoztunk létre, az MBH Befektetési Bankot, amely a fejlett tőkepiacokkal jellemezhető angolszász országok sajátja. A befektetési bank megközelítése az, hogy ügyfeleink életcéljait lefordítsuk pénzügyi célokra, majd segítsük ezek megvalósítását. Az a célunk, hogy a hatalmas kínálatunkból (több mint hetvenezer termék között) mindig megtaláljuk azokat, ahol a remélhető hozam, a tolerálható kockázatok mellett valóban segítik az ügyfeleinket aktuális céljaik elérésében.

– Nem lehet könnyű most megtalálni a legjobb termékeket, mert eléggé forrong a világ.

– A geopolitikai feszültségek vagy az inflációs környezet gyors változása valóban olyan időszakot hozott el a pénz- és tőkepiacokon, amikor sok és intenzív a változás. Van, amikor a devizaárfolyamok ugrálnak, van, amikor a kamatszintek. De éppen ilyenkor kiemelten fontos a segítő szakértelem, vagyis az, hogy a bankok és befektetési szolgáltatók tényleg segítsenek a kockázataik mérséklésében.

– Említette a lízingpiacot is, ha jól tudom, itt több cége is volt a csoportnak.

– Igen, de a bankcsoport fúziós folyamata során a korábbi tagbanki lízingcégek egyesültek, és ma már integráltan, azonos irányítási struktúrában, összehangoltan szolgálják ki az ügyfeleinket. Országosan így 25 százalékos a piaci részesedésünk, ami nemcsak azért büszkeség, mert ez a cég a hazai piacvezető, de azért is, mert lendületben maradt, 2023-ban a lízing állományunk hétszázalékos növekedéssel 560 milliárd forintra nőtt. 

– Jelenleg hét nagyobb, univerzális pénzintézet működik Magyarországon, amelyek közül kettő – egyikük az MBH Bank – kiemelkedik a mérete alapján. Elképzelhetőnek tartja, hogy tovább csökkenjen itthon a nagybankok száma?

– Nemhogy elképzelhetőnek tartom, hanem inkább elengedhetetlennek. A magyar piacon erős a verseny, így mérethatékonysági szempontok miatt hosszabb távon bizonyosan nincs szükség a két, a mezőnyből kiemelkedő versenyző mellett ennyi univerzális bankra. Arra számítok tehát, hogy a konszolidáció folytatódik, és ez akár nagyobb szereplőket is érinthet majd. Megjegyezném ugyanakkor, hogy a magyarországi pénzintézetek a technológiát, a szaktudást, a szükséges folyamatokat illetően már most is abszolút az európai élmezőny elejéhez tartoznak, az élénkülő verseny és a konszolidáció hatására pedig ez még inkább igaz lehet a jövőben a piaci szereplőkre. A konszolidáció továbbhaladása a verseny éleződésével együtt a lehető legjobb eredménnyel jár majd a magyar gazdaságra nézve: a még erősebb, stabilabb, hatékonyabb és – ami az ügyfelekre nézve talán a legfontosabb – olcsóbb bankszektor felé haladunk.