Tágan értelmezhető törvénymódosítót nyújtott be Lázár János: a miniszter szinte bárkit javasolhatna arra, hogy állami tulajdonú műkincset kapjon hasznosításra, ha közelebbről meg nem határozott „különös méltánylást érdemlő körülmények” állnak fent, és a műtárgyat szintén pontosabban meg nem határozott „érintett személy” kéri.
A tág keretekhez képest Lázár szerint az ügyek nagyon szűk körét érintené a módosítás:
mindössze egy ügy miatt van rá szükség, ez pedig két Benczúr Gyula-portré a nyíregyházi múzeumból, amelyek Károlyi György dédszüleit ábrázolják
– ezt lapunk kérdésére mondta el a Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón.
Lázár szerint jogos igény, amivel Károlyi György megkereste a magyar államot, hogy visszakerüljenek a képek eredeti helyükre, a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyba – ám erre elmondása szerint nem találtak más jogi megoldást, mint a mostani módosítást.
A képek ugyanis jogszerűen adásvétellel kerültek a magyar állam tulajdonába 1955-ben, minden bizonnyal attól, aki eredetileg eltulajdonította őket. Nincs tehát jogi alapja annak, hogy mint államosított javakat visszaszolgáltassák, de Lázár szerint arra sem, hogy más módon adják tulajdonba, ehhez ugyanis kétharmados törvényt kellene hozni.
Arra nem tért ki, hogy az ellenzék szerinte miért ne támogatná a javaslatot, méltányolva Károlyi Györgynek a kulturális örökségvédelemért tett erőfeszítéseit, vagy hogy miért nem volt megfelelő a múzeumi letét intézménye – ilyen eset számtalan akad a magyar múzeumi életben is.
Szerencsés volt Lázár János szempontjából, hogy a Károlyiakra hivatkozott: Károlyi György – jelenleg párizsi nagykövet – és felesége saját pénzükből és EU-s forrásokból építették újjá a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyt, amit sok turista felkeres. Műemlék-hasznosítás terén nehéz volna hibát találni a Károlyiakban.
A Lázár János és Halász János (Fidesz) által benyújtott javaslatban ettől még nincs pontosan meghatározva, ki és milyen okból igényelhet műtárgyat, a jövőben a jogszabálynak erre a rendelkezésére szinte bármilyen igénylő esetén lehet hivatkozni, hiszen az „érintettség” és a „különös méltánylást érdemlő körülmény” is mérlegelés kérdése lesz.
Lázár szerint „elméletileg igen, gyakorlatilag nem”.
Szerinte „a kormány nem akar semmit adni senkinek”, de nem zárta ki, hogy mérlegelik a törvény szövegét. Viszont azt szeretné, ha az előbb hatályba lépne, és a képeket Fehérvárcsurgón állítanak ki, majd aztán „megnézik, mit csináljanak” a szöveggel, és nagy lendülettel ígért teljes átláthatóságot a műkincskölcsönzések tekintetében.
A törvénymódosítás szövege ugyanakkor nem zárja ki a visszaéléseket sem.
Érzékeny téma
A műtárgyak kölcsönzésének kérdése egyébként is különösen érzékeny téma mostanában, miután év elején kiderült, hogy a Szépművészeti Múzeum egy budapesti magánlakásba kölcsönzött három hónapra tíz értékes festményt saját gyűjteményéből, képenként havi nettó tizenötezer forintért.
A múzeum a Halkó Gabriella és Jáksó László tulajdonában lévő Brand Lab Kft.-nek kölcsönözte a tíz antik alkotást, amelyeknek összes biztosítási értéke 292,5 millió forint volt, de a szükséges biztosítási szerződést, mint utóbb az Átlátszó.hu kiderítette, végül nem kötötték meg. Az ügy kipattanásakor Halkó Gabriella már az Andy Vajna filmügyi kormánybiztoshoz kötődő kereskedelmi tévécsatorna, a TV2 gazdasági igazgatója volt.
A Vs.hu közérdekűadat-igénylésére a múzeum kiadta a szerződést, de a képek tárolási helye ismeretlen maradt, amíg az Átlátszó.hu másfél év pereskedés után meg nem kapta ezt az adatot is, és kiderült: a képeket a Szerb utca 9. alatti önkormányzati lakásban tárolták.
A közgyűjteményekért felelős miniszter, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a történtek után írásban figyelmeztette a Szépművészeti Múzeum főigazgatóját, Baán Lászlót.
