Sajtótájékoztatón mutatták be ma délután a 2012 szeptemberében elindított Kárpát-medencei örökségvédelmi program eddigi eredményeit a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban (KIM). Az eseményen bejelentették, hogy a projekt folytatódik, a kormány a jövő évben is az ideihez hasonló nagyságrendű forrást szán örökségvédelemre.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, illetve kultúráért felelős államtitkársága, valamint a KIM nemzetpolitikai államtitkársága összefogásának eredményeként megvalósult program az első Orbán-kormány idején, 1999-ben elindult, és a következő ciklusban megszüntetett örökségvédelmi projekt folytatása – mondta Hammerstein Judit kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkár a sajtótájékoztatón. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a Teleki László Alapítvány szakmai közreműködésével megvalósult program során 2006-ig összesen 1,2 milliárd forint állami támogatásból több mint 300 műemlék újult meg a Kárpát-medencében.
2010-ben, a kormányváltást követően, az épített örökség védelme ismét kiemelt fontosságú területté vált. Ennek köszönhetően tavaly szeptember 4-én újraindult az örökségvédelmi program. A három államtitkárság összefogásának eredményeként tavaly 70 millió, idén pedig 115 millió forintot fordítottak a határon túli műemlékek állagmegóvására, restaurálására.
Hölvényi György egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár kiemelte, az épített örökség védelme nemzetmegtartó erővel bír. Hozzátette, a különféle területek összehangolásának köszönhetően lényegesen nagyobb forrás áll a programban szereplő célok magvalósítására. A határon túli magyar közösségek identitásának bázisai a most megújuló műemlékek – mondta Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár. Kifejtette, a megújuló épületek egyszerre emlékei a több mint ezer éves államiságnak, és a mai napig funkcióval bíró szakrális vagy kulturális színhelyek.
A programnak köszönhetően megújult többek között a radnóti Kornis–Rákóczi–Bethlen kastély, az alvinci református templom, a szászsebesi ferences rendi templom, a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház, valamint a küküllővári református templom (képünkön).
Fotó: Tóth Tibor/Magyar Nemzet