|
A görög nemzetiségi együttes Fotó: Kovács Attila / MTI |
– Szentendre tipikus egynapos kirándulócélpont, emiatt alacsony a vendégéjszakák száma. Az egész hétvégén át tartó rendezvényekkel szeretnék elérni, hogy a vendégek egy napnál tovább is itt maradjanak – mondta lapunknak a városvezető, Verseghi-Nagy Miklós. A nemzetiségek általában olyan programokat hoznak a városba, amelyek a közös múlt szempontjából fontosak: korábban a városháza adott otthont például annak a kiállításnak, amely a második világháború alatt Magyarországra menekült lengyelekről szólt.
Hóvári János, a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) főigazgatója szerint mindent meg kell tenni, hogy a lengyel–magyar kapcsolatok hagyománya ne vesszen el a generációváltás során. – A fiatalok kevésbé ismerik a történelmet, kevésbé vannak a tudatában ennek a tradíciónak – fejtette ki Hóvári. A MANK a fenntartója a nemrég felújított Régi Művésztelepnek, ezt kihasználva kapcsolódott be a nemzetiségi napok szervezésébe. A tárlatra a Lengyel Képzőművészeti Szövetség krakkói szekciójának művészeitől válogatott festményeket a lengyel fél. Cserébe jövőre Magyarországot látják vendégül egy krakkói kiállításon. A tárlatot Lengyelország magyarországi nagykövete, Roman Kowalski nyitotta meg. Mai krakkói festészet – absztrakció/figurativitás címmel harminc elismert kortárs krakkói képzőművész műveit állították ki az absztrakt és a figuratív festészet témája mentén.
|
Roman Kowalski, Hóvári János és Verseghi-Nagy Miklós Fotó: Kovács Attila / MTI |
A szentendrei lengyel nemzetiségi önkormányzatot tavaly szeptemberben alakították meg. Havonta egyszer a lengyel misén találkoznak a lengyelek. Mészárosné Zupka Joanne a lengyel közösség tagja. Férje magyar, három gyermeküket kétnyelvű családban nevelik. – Nemzetiségi önkormányzatunk csak tavaly óta van, de már évek óta rendszeresen találkoznak egymással az itteni lengyelek. A legnagyobb fiamon látom, hogy ez mennyire fontos. A testvéreivel ellentétben nehezen dolgozta fel, hogy félig lengyel. Úgy érezte, ő rosszabb, mint a magyar osztálytársai. Számára sokat jelentett, hogy találkozott más magyarországi lengyelekkel – meséli.
A nemzetiségi napokra a Polonez lengyel néptáncegyüttest is meghívták. A Budapesten, a XVIII. kerületi lengyel kisebbségi önkormányzat támogatásával működő csoport tagjai részben lengyelek, részben olyan magyarok, akiket érdekel a lengyel néptánc. Az együttes legtöbb tagja fiatal. A Nefelejcs Szentendrei Szlovák Énekegyüttes ezzel ellentétben idősekből áll; a kör szentendrei, de a tagok mind Pilisszentlászlóról származnak. A repertoáron magyar és szlovák, illetve mindkét nyelven létező dalok szerepelnek. Népdalok mellett himnuszokat is énekelnek, mint az „Uram, áldd meg ezt a földet” kezdetű, amellyel minden műsorukat elkezdik.
|
A horvát nemzetiségi együttes Fotó: Kovács Attila / MTI |
Szentendrén a zsidó kultúrának is nagy múltja van, a Magyar–Izraeli Baráti Társaságot a helyi zsidó hagyományokat ápoló civilek alapították. – Mivel a zsidóság nem nemzetiség, mi nem egészen illünk ide, de szívesen vállaltuk a szereplést. A sátrunkban az izraeli startup kultúrára szerettük volna felívni a figyelmet, ugyanis a gyorsan növekvő új vállalkozások területén Izrael nagyhatalom. Az ilyen vállalkozásoknak kedvez a kreatív környezet, és Szentendre művészvárosként ilyen – mondja Vajda János, a társaság elnöke. Azon is dolgoznak, hogy testvérvárosi kapcsolat jöhessen létre Szentendre és az izraeli Ramat HaSaron között.