A helyettes államtitkár szerint még rengeteg tennivaló akad a magyar nyelv teljes körű és szabad használata területén.
Ami a Magyarországon élők számára magától értetődő természetességgel adva van, az a szomszédos országokban a magyarság számára sokszor nehéz küzdelem tárgya – mondta Répás Zsuzsanna. A Nemzetpolitikai Kutatóintézet tanácskozásán hangsúlyozta a nyelv közösségmegtartó erejét, és úgy fogalmazott: egy nemzet fennmaradásának egyik tartóoszlopa saját, csak rá jellemző nyelve, nyelvi kifejezésmódja. A közös nyelv közös gondolkodásmódot, kulturális alapot, összetartozást feltételez – tette hozzá.
Répás Zsuzsanna szerint ha megszűnnénk egy nyelvet beszélni, az a Kárpát-medence magyarságának létét, identitását tenné kétségessé. Minden közösségnek joga van kultúráját megtartani, megerősíteni, nyelvét ápolni. A közösségen belül minden egyénnek joga van anyanyelvével azonosulni, és ezt másokkal tiszteletben kell tartatni – rögzítette.
Bartha Csilla, az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa kiemelte: sokszor ahol megvannak a jogvédelmi keretek a kisebbségi anyanyelv használatára, ott sem működnek kellőképpen. A másik probléma a jogtudatosság hiánya – mutatott rá. Hangsúlyozta: ahol tényleges gazdasági erővel is bír a magyar közösség, ott még az elindult nyelvi asszimilációs folyamatok is megváltoztathatók.
A Magyarság Házában kezdődött tanácskozás pénteken folytatódik. Szó lesz egyebek között a civil szervezetek szerepéről a nyelvi jogok gyakorlatba ültetése területén.