Az újságnak, amely szerint az államhatalom ezzel az intézkedésével sokak számára tette lehetetlenné felmenőik megismerését, Zubánics László ismert beregszászi történész, magyar politikus elmondta, hogy az anyakönyvek megsemmisítésével pótolhatatlan érték ment veszendőbe. Szerinte az iratokat inkább levéltárba kellett volna küldeni, vagy legalább digitalizálni kellett volna őket. Mint kifejtette, nagyon sok helyen a járási levéltárak hatáskörébe tartoznak az állami és az egyházközségi anyakönyvi kivonatok, amelyek ha eltűnnek, vagy esetleg beázás miatt megsemmisülnek, akkor egyértelműen csorbulnak az állampolgárok információhoz való jutáshoz fűződő jogai.

Nyelvtörvény – A másik irány?

Viktor Janukovics ukrán elnök mégis aláírta szerdán a nyelvtörvényt, de egyúttal utasította a kormányt, hogy a tudomány és a kultúra neves képviselőiből álló szakértői munkacsoportot hozzon létre, s az dolgozzon ki javaslatokat „az országban használt nyelvekkel kapcsolatos jogszabályrendszer tökéletesítésére”. Viktor Janukovics kedden még elégedetlenségét fejezte ki a parlament által nemrég elfogadott nyelvtörvénnyel szemben, amely regionális státuszt ad az orosz és még néhány ukrajnai nemzeti kisebbség által beszélt nyelvnek, köztük a magyarnak.

A szakember szerint a levéltári anyagok vonatkozásában egyébként is visszalépés történt Ukrajnában, mert míg korábban magánember is kutathatta a múltját, ma ezt már jobbára a hivatal munkatársai teszik meg helyette, ha van rá idejük. Ugyanakkor furcsaság – állítja a történész –, hogy ha valaki levéltári igazolást kér valamely felmenőjéről, aki például 1923-ban született Ungváron, a kiállított okmányban az fog szerepelni, hogy az illető Ukrajnában (és nem Csehszlovákiában, ahová Kárpátalja akkor tartozott) látta meg a napvilágot, mivel létezik egy visszamenőleges hatályú igazságügyi rendelkezés.

Uniformizálják a lakosságot

A lap felvetésére, amely szerint ez akár történelemhamisításnak is minősülhet, Zubánics kifejtette: lehet, hogy amikor a jogszabályt megfogalmazták, a kodifikálók tudatalattijában ilyen motiváció is szerepet játszott, ám valószínűbb, hogy technokrata hozzáállásról van szó. „Egyszerűen uniformizálják a lakosságot. Mindenki ukrán – függetlenül attól, hol született, milyen az anyanyelve –, és a felmenői is azok” – tette hozzá.

Zubánics László rámutatott: a kárpátaljai települések történelmét részben már átírták, s jelenleg a múlt kulturális értékeinek fokozatos felszámolása történik. „Megszűnnek a temetők, eltűnnek a feliratok, megváltozik a régi épületek homlokzata, s ezáltal egy-egy város arculata is. Az egészet nem tudják megsemmisíteni, az megmarad európainak – csak éppen egész Kárpátalján egyre magyartalanabb” – emlékeztetett a beregszászi magyar történész.

Fogyatkozóban a magyarság

Tízezer főre tehető a kárpátaljai magyarok számának csökkenése az utóbbi évtizedben. A népességszám-változása három fő tényezővel magyarázható. Mintegy 5000 főre tehető a természetes fogyás a kárpátaljai magyarok körében. Ezenkívül 2000 főre tehető a négy országgal, köztük Magyarországgal is határos nyugat-ukrajnai megyéből kivándorolt magyarok száma, míg 2-3 ezer főre becsülik az utóbbi tíz év asszimilációs veszteségét.