A cég tulajdonosa és vezetője, Balla Ákos szerint a hibás kommunikáció miatt sokak számára nem volt, és még ma sem világos, pontosan ki és milyen feltételek mellett veheti igénybe a támogatást. Nem is lehet ezen csodálkozni, hiszen az első időszakban még a folyósítást intéző bankok sem tudták pontosan az összes részletet.
– Tipikus az olyan érdeklődő, aki nem tudja, hogy a csok utólagos finanszírozású konstrukció, azaz csak a szerződéskötést követően kaphatják meg a támogatást, ami különösen az új lakások esetében érinti hátrányosan a kérelmezőket – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Balla Ákos. – A fejlesztő cégek pedig nem saját zsebből, hanem a vásárlók által több ütemben fizetett előlegeket fölhasználva építenek. Ezért ma jellemző, hogy inkább odaadják a készpénzes vevőknek a lakásokat, s a csokosoknak csak a maradék jut. A szigorú szabályozás szerint ugyanis csak használatba vételi engedéllyel rendelkező lakásra szerződhetnek a bankok az érdeklődőkkel. Balla fölhívta a figyelmet, hogy a jelenleg épülő új lakások jellemzően 2017 végén, 2018 elején készülnek el, s miután a kormányzati kommunikáció csak arról szólt, hogy idén és jövőre megvan a támogatások kifizetéséhez szükséges anyagi háttér, nem tudni, lesz-e finanszírozás 2018-ban. Vagyis szükség lenne törvénymódosításra, hogy már a kivitelezés szakaszában is szerződhessenek a csokigénylők.
Kissé másként látja a helyzetet Gergely Péter, a BankRáció elemzője. A náluk jelentkező ügyfelek általában jól tájékozottak a lehetőségekről, s általában csak a részletkérdésekben kérnek szakértői segítséget. Abban azonban egyetért Gergely Péter a Balla Ingatlan elemzésével, hogy a támogatást igénylők hátrányban vannak a készpénzes vevőkkel szemben. Nem tudnak ugyanis a kivitelezés idején szerződni, így a kedvezőtlenebb fekvésű, esetleg kisebb-nagyobb hibákkal kínált lakások juthatnak nekik.
