Az erről szóló levelet – a Balkan ­Insight hírportál szerint – Matthew Palmer és Laura Cooper helyettes államtitkárok, valamint John Erath, az európai ügyekkel foglalkozó részleg főigazgatója írta alá. A magas rangú tisztviselők ultimátumszerűen közölték, amennyiben­ Pristina fenntartja a magas tarifákat, azt az amerikai–koszovói kapcsolatok fogják megsínyleni.

Haradinaj viszont nem enged álláspontjából, s újfent hangoztatta, hogy a vámok mindaddig maradnak, amíg Szerbia el nem ismeri egykori tartománya 2008-ban egyoldalúan proklamált függetlenségét.

– A vámok nem az Egyesült Államok vagy az Európai Unió vezette szerbiai tárgyalások ellen irányulnak, hanem válasz egy húsz éve egy helyben topogó konfliktusra. Végső megállapodást szeretnénk Koszovó és Szerbia között a kölcsönös elismerés alapján – mondta a kormányfő, aki egyúttal hűségéről biztosította Washingtont: „Állíthatom, hogy Koszovón kívül nincs még egy külföldi ország, amely jobban szeretné Amerikát.”

Haradinaj továbbá kifejtette, Belgrád a bolondját járatja hazájával, amikor Oroszország segítségével érvényteleníti akarja Koszovó más országok általi elismerését, és támadja a Koszovói Biztonsági Erők (lényegében a hadsereg) tagjait.

A washingtoni dörgedelmes levél ugyanakkor konkrét „szankciókat” is kilátásba helyez. Mint írják, mivel Koszovó figyelmen kívül hagyta a korábbi felszólításokat a vámok visszavonásáról, az Egyesült Államok kénytelen lépéseket tenni aggodalma kifejezésére, többek között a biztonsági együttműködés területén.

Ennek jegyében törölték az iowai nemzeti gárda parancsnokának tervezett koszovói látogatását. A levél ugyanakkor arról biztosította Koszovót, hogy az USA továbbra is támogatja az átfogó, kölcsönös előnyökön alapuló megállapodás megkötését Koszovó és Szerbia között.

A koszovói kormány tavaly novemberben vetett ki százszázalékos védővámot a Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából érkező árura, miután Belgrád sikeres lobbizásának következményeként Koszovót novemberben nem vették fel az Interpol nemzetközi rendőri szervezetbe. Szarajevó Belgrádhoz hasonlóan nem ismeri el Koszovó függetlenségét, így Pristina a vámnövekedést rá is kiterjesztette.

A Brüsszellel folytatott tárgyalások is ekkor szakadtak meg. A belgrádi sajtó jelentéseit idéző MTI szerint a pristinai intézkedés következtében a szerb gazdaság naponta mintegy egymillió eurós kárt szenved.