Beszállt az űrversenybe Kína

Űrbéli naperőmű fejlesztésén dolgozik Kína, az így nyert napenergiával akár egy egész várost fénybe lehetne borítani. Úgy látszik, van az a bugyelláris, amelyből ki lehet rázni a megfelelő összeget.

Mártonffy Attila

2019. 03. 05. 15:12

FILE PHOTO: Long March-3B rocket carrying Chang'e 4 lunar probe takes off from the Xichang Satellite Launch Center — Égi naperőművet építenének és a Mars meghódítására készülnek Fotó: China Stringer Network Forrás: Reuters

Űrbéli naperőmű fejlesztésén dolgozik Kína, az így nyert napenergiával akár egy egész várost fénybe lehetne borítani. Ha a tudósoknak sikerül legyőzniük a nem jelentéktelen technikai nehézségeket, az hatalmas előrelépés lenne a tiszta energia felhasználása felé, illetve a környezetszennyezés elleni harcban – írja a CNN. Régebben a tudósok úgy gondolták, hogy űrnaperőművek létesítése szó szerint csillagászati összegekbe kerül. Most azonban, hogy Kína 2500 milliárd jüant (367 milliárd dollár) akar fordítani megújuló (nap-, szél-, víz- és nukleáris alapú) energia termelésére 2020-ig, úgy látszik, van az a bugyelláris, amelyből ki lehet rázni a megfelelő összeget. Az állami tulajdonú Kínai Űrtudományi és Technológiai Vállalat bízik benne, hogy 2050-re kereskedelmileg is működőképes energiaszolgáltató űrállomást tud majd pályára állítani. A tervek szerint a Nap árammá alakított energiáját mikrohullám vagy lézersugár formájában juttatnák el a Földre, ahol visszaalakítanák árammá.

Az eljárással kapcsolatban a kutatók több veszélyre is felhívják a figyelmet. Egyrészt alaposan meg kell vizsgálni, hogy a Földre juttatás két formája milyen hatást gyakorol az élővilágra. Másrészt pedig – s ez inkább politikai meggondolás – nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a napenergia-állomás potenciális lézerfegyverként is funkcionálhat, amellyel tulajdonosa pusztító katonai eszközhöz jut.

Égi naperőművet építenének és a Mars meghódítására készülnek
Fotó: Reuters

Az űrben befogott napsugárzás az emberiség számára hozzáférhető legnagyobb potenciális energiaforrás, s elméletileg képes kielégíteni a világ teljes népességének az áramszükségletét – állítja az Amerikai Nemzeti Űrtársaság (NSS). Az ehhez szükséges technológia ugyan már a hatvanas évektől rendelkezésre áll, a megvalósítást azonban számos technikai probléma akadályozza. Például olyan hordozórakétát kell építeni, amely költséghatékonyan juttatja pályára a naperőművet, s meg kell találni az energia Földre küldésének optimális formáját is.

Pekingnek más ambiciózus tervei is vannak az űrben. Minthogy korábban eléggé lemaradt az űrversenyben – csak 1970-ben állította pályára első műholdját –, űrjárműprogramja komolyan felgyorsult az utóbbi másfél évtizedben. Kína 2003 óta hat alkalommal lőtt fel személyzettel ellátott rakétát az űrbe, legutóbb 2016-ban, amikor két kínai asztronautát küldött fel harminc napra a Tienkung–2 űrállomásra, idén januárban pedig kutató járművet juttatott a Hold túloldalára, az űrkutatás történetében elsőként. Nemrégiben pedig azt jelentették be Pekingben az illetékesek, hogy jövőre ugyanezt akarják megcsinálni a Marson, s a Holdra is küldenek még egy rakétát.