Bailey Hutchison kifejtette: a szervezet eddigi sikere jórészt annak köszönhető, hogy mindig képes volt felismerni a fenyegetéseket, és politikájával alkalmazkodott a kockázatokhoz.

Napjaink legjelentősebb kockázatának Oroszország viselkedését jelölte meg. Úgy fogalmazott: „Oroszország agresszív”. Erre példaként a Krím elfoglalását hozta fel, a félszigetet változatlanul Ukrajna részeként említve, továbbá a Kercsi-szorosban tavaly novemberben történt incidenst említette, amelynek során az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, elfoglalta azokat, a legénység ellen pedig tiltott határátlépés miatt eljárást indított. Fontosnak nevezte a nagykövet, hogy a fekete-tengeri térségben Bulgária, Románia, Ukrajna és Georgia is biztonságban érezhesse magát.

Bailey Hutchison szerint a NATO-nak fontos feladata, hogy olyan képességeket fejlesszen ki, amelyek „elrettentik a nagyon agresszív Oroszországot”. Hangsúlyozta azt is, hogy az Egyesült Államoknak azért kell majd felmondania a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről 1987-ben kötött szerződést (INF), mert Moszkva megsértette ezt a megállapodást.

A washingtoni külügyminiszteri tanácskozáson az Oroszország jelentette fenyegetés mellett megvitatják a terrorizmus elleni küzdelem és a kibertérben vívott háború aktualitásait is – mondta. Jelezte, hogy a konferencián kiemelt szerepet kap majd a NATO-tagországok közös tehervállalása, vagyis a közös költségvetésbe befizetett összegek ügye is.

„Nem jótékonysági szervezet vagyunk, de nem is profitorientált vállalkozás” – szögezte le, és megemlítette, hogy a NATO új céljaként a tanácskozáson várhatóan szóba kerül a közös védelmi kiadásokhoz történő hozzájárulás GDP-arányosan négy százalékra emelése is.