A The New York Times tegnapi beszámolója szerint a vádirat idén márciusi keltezésű, és Donald Trump jelenlegi elnök adminisztrációján belül is viták folytak azzal kapcsolatban, mi alapján vonják felelősségre az ausztrál állampolgárságú férfit, aki 2010-ben Bradley (nemátalakító műtétje óta Chelsea) Manninggel, az amerikai hadsereg egykori elemzőjével összejátszva szivárogtatott ki mintegy félmillió washingtoni diplomáciai táviratot. Manninget 35 év börtönre ítélték, de 2017-ben Barack Obama távozó elnök mérsékelte a büntetését, így hét esztendő elteltével szabadulhatott.

Most nemcsak az amerikai politika, de az egész világ azt vitatja, milyen büntetést érdemel – ha egyáltalán érdemel – Assange, aki az igazságszolgáltatás elől menekülve hét évet rejtőzködött Ecuador londoni nagykövetségén. Hillary Clinton – Trump demokrata párti ellenfele a 2016-os elnökválasztáson – azt mondta: az a minimum, hogy a férfi feleljen tetteiért. Ennek az a háttere, hogy a Demokrata Párt elektronikus levelezését az elnökválasztási kampány idején megszerezték az orosz hírszerzéshez köthető hekkerek, a WikiLeaks pedig nyilvánosságra hozta a dokumentumokat. Trump a kampánya hajrájában gyakran méltatta Assange-t, most azonban visszafogottan reagált a férfi őrizetbe vételére. Mint mondta, az ügy nem tartozik rá.

A 47 éves Assange egyelőre brit őrizetben marad, mert még régebben megsértette óvadék elleni szabadon bocsátásának feltételeit. A brit hatóságok pedig ezt immár szankcionálni is tudják, miután Ecudaor megvonta diplomá­ciai mentességét, így a londoni rendőrök kirángathatták őt a latin-amerikai ország külképviseletéről. De további sorsa elhúzódó jogviták tárgya lehet, mert a britek várhatóan mérlegelni fogják az amerikai kiadatási kérelmet, amit ­Assange jogi úton támad meg. Ezen kívül hírek szerint Svédországban is leporolják az aktákat az Assange-zsal szembeni, nemi erőszakra vonatkozó váddal kapcsolatban. Ha Londonba két kiadatási kérelem is befut, a briteknek azt is mérlegelniük kell, melyiknek tegyenek eleget. Azt is latolgatják, fenyegetheti-e Assange-t halálbüntetés az Egyesült Államokban.

– A hatóságoknak mindent meg kell ­tenniük annak érdekében, hogy ügyét igazságosan tárgyalják – figyelmeztetett tegnap Ravina Shamdasani, az ENSZ emberi jogi főbiztosságának szóvivője. Scott Morrison ausztrál kormányfő leszögezte: egy esetleges kiadatási ügynek semmi köze országához, és Assange részükről csak az általános konzuli segítségre számíthat. Felelnie kell azért, hogy megsértette egy külföldi ország törvényeit, tette hozzá. ­Marise ­Payne ausztrál külügyminiszter elmondta: ­Canberra maximálisan ellenzi, hogy az Egyesült Államokban halálra ítéljék a férfit. Hozzátette: London biztosítékot kért Washingtontól arra, hogy Assange-t nem sújtják halálbüntetéssel, ha kiadják. Az ausztrál újságíró-szakszervezet a kiszivárogtató szabadon engedéséért emelt szót. Marcus Strom elnök azt mondta: ­Assange-t közérdekű információk megosztása, azaz újságírói tevékenység miatt üldözik. Emlékeztetett: a WikiLeakset 2011-ben az ausztrál újságírás legrangosabb elismerésével, a Walkley-díjjal tüntették ki – jelentették hírügynökségek.