Csütörtökön a történet újabb fordulóponthoz érkezett, miután Assange-t őrizetbe vette a londoni rendőrség. A Wiki­Leaks alapítóját hét év után adta ki a számára menedékjogot, majd 2017-ben állampolgárságot biztosító ­Ecuador. ­Assange 2012 óta bujkált a latin-amerikai ország londoni nagykövetségén. Assange ellen nem sokkal a szivárogtatási botrány után, 2010-ben indított nyomozást a svéd ügyészség, miután a WikiLeaks két gyakornoka szexuális zaklatással vádolta meg Assange-ot.

Bár a svéd hatóság évek óta beszüntette az eljárást, mivel Assange nem jelent meg a bíróságon, London fenntartotta a letartóztatási parancsot. A Wiki­Leaks-alapítónak nem a britek maximálisan egyéves börtönbüntetése, hanem esetleges kiadatása miatt kell aggódnia. Az Egyesült Államokban ugyanis titkos iratok tömeges szivárogtatása miatt bírósági eljárás indulhat ellene, amiért egyes sajtóvélemények szerint akár halálbüntetést is kaphat. Ennek elkerülésére egyelőre politikai ígéret van: Lenín Moreno, Ecuador elnöke a Twitter mikroblogon közölte, biztosítékot kapott Nagy-Britanniától arra, hogy nem adják ki Assange-t olyan országnak, ahol halálbüntetés fenyegetné.

Az államfő egyébként azzal indokolta Assange kiebrudalását a nagykövetségről, hogy a WikiLeaks alapítója „többször megsértette a nemzetközi egyezményeket és a mindennapi élet szabályait”. Mint mondta, bizonyítékok vannak arra nézve, hogy ­Assange a legutóbbi időkig kapcsolatban állt a Wiki­Leaksszel, és beleavatkozott más országok belügyeibe – januárban például vatikáni iratokat szivárogtatott ki.

Assange kiadására lehetett számítani, Moreno kormánya egyre nagyobb nyomást helyezett a nagykövetségükön menedéket kapó informatikusra. Tavaly októberben számos szabály betartására kötelezték, az ecuadori kormány előírta, hogyan viselkedhet, milyen tevékenységet folytathat a nagykövetség területén. Megtiltották számára például az internet használatát, mondván, a közösségi médiában megjelent kommentárjai veszélyeztetik Ecuador kapcsolatait más országokkal.

A WikiLeaks több százezer titkos dokumentumot hozott nyilvánosságra, becslések szerint ezek közül csaknem 500 ezer példányra tehető a kiszivárogtatott bizalmas amerikai diplomáciai táviratok száma. A később nemváltoztató műtéten átesett, hétéves börtönbüntetés után szabadult Bradley Manning közlegény 750 ezer katonai és külügyi dokumentumot adott át a szervezetnek. A WikiLeaks ezzel súlyos károkat okozott az Egyesült Államoknak, nem véletlen, hogy Mike Pompeo amerikai külügyminiszter, korábbi CIA-igazgató ellenséges titkosszolgálatnak minősítette a szervezetet. Tevékenységüket a mai napig élénk sajtóetikai vita kíséri.