Részt vett a vitában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is, így a szó hamarosan a magyar kormány uniós politikájára terelődött. Mivel már a beszélgetés első perceiben elhangoztak az európai jobboldalt célzó, unióellenes és euroszkeptikus címkék, Szijjártó Péter leszögezte: ezek a terminológiák helytelenek, hiszen ahogyan más jobboldali erők, úgy a magyar kormány is az erős Európai Unióban érdekelt. A különbség Szijjártó szerint az, hogy a jobboldal az erős nemzetekre épülő Európában látja az együttműködés jövőjét, miközben a fősodor, leegyszerűsített szóhasználattal élve, az Európai Egyesült Államok koncepciójából indul ki.

– Tudom, hogy erről a fősodor nem szeret beszélni, de nézzük meg, hogy melyek voltak a választások legsikeresebb pártjai – folytatta Szijjártó, hozzátéve, a négy legtöbb voksot kapott párt jobboldali volt. Elsőként a Fidesz, amelyet a szavazók 52 százaléka támogatott. A kormány uniós politikájáról elmondta, minden vitára nyitottak, ugyanakkor azoknak a józan ész keretein belül és nem érzelmi kitörések kíséretében kell zajlania. – Ne bélyegezzük meg azokat, akik nem ugyanúgy gondolkodnak, mint a fősodor. Ne bélyegezzük őket Európa-ellenesnek, az ugyanis nem demokratikus – mondta Szijjártó.

A külügyminiszter hozzátette, kormánya kifogásol több, jelenleg tárgyalt kezdeményezést, egyes tagállamok ugyanis a szocializmust idéző tervekkel álltak elő Brüsszelben. A beszélgetésen részt vett a Német Külkapcsolati Tanács igazgatója, Daniela Schwarzer, aki felvetette: az egyre feszültebb nemzetközi helyzetben az Egyesült Államok, illetve Oroszország és Kína közötti konfliktust látva az Európai Unió­nak hatékonyabb és gyorsabb külpolitikára lenne szüksége, ezért bizonyos jogkörökről a tagállamoknak le kellene mondaniuk. Szijjártó Péter azonban kijelentette, a magyar kormány soha nem fog támogatni egy ilyen kezdeményezést.

A beszélgetés indulatosabbá vált, amikor a kérdésekre került sor. Az egyik hallgató a Közép-európai Egyetem (CEU) jelenlegi helyzetéről kérdezte a külügyminisztert. Szijjártó elmondta, a CEU továbbra is kiadhat magyar nyelvű diplomát, az Egyesült Államokból származó dokumentumot nem. Erre válaszul a közönség soraiban ülő Timothy Garton Ash brit történész közölte, a CEU-t erőszakkal űzte el a kormány.

Egyben a panelbeszélgetésen részt vevő Mikulás Dzurinda volt szlovák miniszterelnökhöz, az Európai Néppárt (EPP) Wilfried Martens nevét viselő háttérintézetének igazgatójához fordult, akitől Garton Ash megkérdezte: mi a véleménye arról, hogy az EPP továbbra is a soraiban tudja a magyar kormánypártot. Dzurinda válaszul keményen bírálta a magyar kormány politikáját, elsőként a CEU helyzetét firtatva. – A Fidesz most fél lábbal kint van az EPP-ből – szögezte le Dzurinda. Azt ugyanakkor hozzátette, szeretné, ha a Fidesz a pártcsalád tagja maradna. – Úgy gondolom, hogy még van helye az együttműködésnek – folytatta, mondván, érzi a magyar kormánypárt szándékát a viszony rendezésére.

Válaszul Szijjártó közölte: tiszteletlenség hazugságokat terjeszteni egy országról. – Kérem, ezt fejezze be. A CEU ott van, Budapesten – mondta Garton Ashnek a külügyminiszter, hozzátéve, a jövőben is az EPP-pártcsalád tagjai kívánnak maradni.