Egy másik egykori kormányhivatalnok és karrierdiplomata olyan kínaival barátkozott össze a LinkedInen, aki a Kaliforniai Műszaki Egyetem kutatójának adta ki magát, s profiloldalán hemzsegtek a fehér házi tanácsadók és nagykövetek fotói. Kiderült, ilyen néven nincs kutató az intézménynél. De említhető annak a volt dán külügyesnek az esete is, akire egy kínai hölgy csapott le egy állítólagos fejvadász cég nevében. A megbeszélt pekingi találkozón a hölgy nem jelent meg, a dán külügyest három középkorú kínai férfi fogadta, akikről lerítt, hogy ügynökök.

A hasonló esetek láttán nem meglepő: amerikai, brit, német és francia titkosszolgálatok is figyelmeztettek a kínaiak kémtoborzási akcióira. William Evanina, a külföldi kémtevékenységet és beszivárgásokat figyelő amerikai Nemzeti Elhárítási és Biztonsági Központ igazgatója szerint a kínaiak igen kényelmes módját választották a beszervezésnek: ahelyett, hogy az ügynökök személyesen és egyenként vadásznák le a célpontokat, otthon, számítógép előtt ülve és hamis profilt használva jelölnek be ezreket ismerősnek.

Ehhez pedig kiváló terület a LinkedIn-felhasználók 645 milliós közössége. Szakértők szerint ez az egyik oka annak, hogy ez a szakmai platform az egyetlen nagy amerikai közösségi oldal, amely nincs betiltva Kínában – amellett persze, hogy a cég megígérte, cenzúrázza a Peking számára kényes posztokat.

A közelmúlt leleplezései azt mutatják: a beszervezési kísérlet több esetben is sikerrel végződik. A CIA, a Központi Hírszerző Ügynökség és a Védelmi Hírszerző Ügynökség egyik volt alkalmazottját például májusban ítélték húsz év börtönre a kínaiak javára való kémkedés miatt.

Az illetőt azután szervezték be, hogy 2017-ben a LinkedInen megismerkedett egy kínai ügynökkel, aki egy tanácsadó cég képviselőjének adta ki magát. Októberben pedig gazdasági kémkedéssel vádoltak meg egy ugyancsak kínai hírszerzőt, aki a GE légiipari részlegének egy mérnökét hálózta be.