Ahogy arról lapunk is beszámolt, a kirakós utolsó darabja a magyar Várhelyi Olivér megszavazásával került a helyére: hazánk delegáltja a bővítési és szomszédságpolitikai portfóliót kapta. Egy olyan tárcát, amelyre a magyar kormánynak – javarészt a szakpolitika célterületével, a Nyugat-Balkánnal ápolt jó kapcsolatok miatt – régóta fájt a foga. Ahogy azt számos kormányzati szereplő is megfogalmazta, a hazai érdek, hogy az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság elődjénél, ­Jean-Claude Junckernél kiegyensúlyozottabb és józanabb politikát folytasson. Reménykeltő lehet, hogy a leendő elnök november elején Berlinben elmondott Európa-beszédében új migrációs politika kezdetét jelentette be. Eszerint már 2020 első felében ismertetik a „fenntartható, humánus megközelítésű, de hatékony” brüsszeli menekültpolitikát. Az eddigi bizottsági kommunikációból azt is tudni lehet, hogy röviddel a munkába állást követően az uniós klímatörvény is körvonalazódhat, mégpedig az egykori jogállamisági harcos, a holland Frans Timmermans jóvoltából.

A Von der Leyen-testületben az igazságügyi munkát a belga Di­dier Reynders folytatja majd a cseh Věra Jourová segítségével. Ők felelhetnek tehát az átfogó jogállamisági mechanizmusért, ami valamennyi tagállamban vizsgálná – többek között – az uniós alapértékek érvényesülését. Jourová korábban elutasította, hogy a következő Timmermansként beszéljenek róla, és elsősorban párbeszédet szorgalmazott a „problémás” – egyébként az otthonául szolgáló – régióval. A digitalizáció kérdése szintén meghatározhatja Brüsszel következő öt évét: a bizottságban a dán liberális Margrethe Vestager felel azért, hogy a kontinens a jogalkotás szintjén is próbálja beérni a technológiai fejlődést.

Elbukott nyilatkozat

A jogállamisági kérdések kerültek terítékre az Általános Ügyek Tanácsának tegnapi ülésén Brüsszelben, Magyarország és Lengyelország azonban nem értett egyet a készülő közös nyilatkozat tartalmával, amely az úgynevezett éves jogállamisági párbeszéd eredményeit összegezte volna. Varga Judit igazságügyi miniszter úgy kommentálta a fejleményeket: a magyar kormány általánosságban nem ért egyet azzal, ha Brüsszel értékeléseket készít a tagállamok jogállamisági helyzetéről. A vétót megelőzően a miniszter a Euronews hírcsatorna online felületén közölt véleménycikket. Ebben a bizottsági vizsgálódás ellen többek között azzal érvelt, hogy a jogállamiságnak nincsenek egységes kritériumai. (J. T.)