Jobbról, balról, átlósan előzgetik egymást a körforgalomban hömpölygő riksák, tuktukok, motorkerékpárok, autók és teherhordók, a láthatatlan kéz által irányított fejetlenséget pedig a forgalomba bekapcsolódó tevék és a szent állatként tisztelt tehenek lassú cammogása sem akasztja meg.

Az út szélét szegélyező fákon és a járda melletti kerítéseken rézuszmajmok csüngenek csoportokban, a lombkoronák alatti földön elterülve békésen szunyókáló helyieket azonban sem a makákók ételért való hangos vias­kodása, sem pedig az ütött-kopott járművek között állandósult dudaháború nem riasztja fel.

MEGBORULÓ EGYENSÚLY

Az átláthatatlan káosz különös harmóniáját, a gazdagság és a nyomorúság egyidejű jelenlétét, a káprázatos paloták elé felhúzott nyomortanyák kontrasztos életképeit egyedül a fokozott katonai jelenlét töri meg: a turistalátványosságoknál terepmintás egyenruhások ellenőrzik nem szűnő aprólékossággal a – férfiaktól külön sorban álló – fátylakba burkolt asszonyokat.

A női viseletek, vagyis a színpompás szárik és a fekete, illetve sötétkék burkák keveredése pedig a szubkontinens vallási sokszínűségéről ad pontos látleletet. A közel másfél milliárd lakosú, népességszámát tekintve lassan Kínával vetekedő Indiában ugyanis körülbelül 170 millió muszlim él. Az ország 1947-ben vált ki a brit birodalomból, alkotmánya szekuláris köztársaságként definiálja, amelyben nincs államvallás.

A hindu többség és a legnagyobb kisebbség, a muszlimok mellett is számos vallásnak van több millió híve Indiában, és bár ezek együttélése az utóbbi évtizedekben nem volt konfliktusmentes, az állam szekularitását, valamennyi vallás törvény előtti egyenlőségét, a társadalmi egyensúlyt sikerült megőrizni.

Az elmúlt hónapokban azonban a Narendra Modi vezette nacionalista kormány a Kasmír által eddig élvezett különleges státus megvonásával, illetve az országos tüntetéssorozatot okozó, a szomszédos muszlim államok és számos nemzetközi szervezet által is kifogásolt új állampolgársági törvénnyel egy olyan útra lépett, amelyet sok elemző az eddig patikamérlegen kimért egyensúly megborulásaként értelmez.

TRAGÉDIA MUMBAIBAN

A hónap elején hatályba lépett, az állampolgársági törvény módosításáról szóló jogszabály értelmében indiai állampolgárságot adnak a Bangladesből, Pakisztánból és Afganisztánból 2015 előtt – vallási üldöztetés miatt – elmenekült keresztényeknek, buddhistáknak, szikheknek, dzsainistáknak és zoroasztriánusoknak, azonban az iszlám vallásúaknak nem.

Az országos felháborodás következtében a kormány több városban is kijárási tilalmat rendelt el, ötezer katonát küldött a határ menti vidékekre, elsősorban a tüntetések egyik gócpontjának számító északkelet-indiai Asszám államba.

Sőt bizonyos régiókban központilag lekapcsolták az internetet is annak érdekében, hogy fenn tudják tartani a rendet az egyre erőszakosabb megmozdulások közepette. A felháborodás oka, hogy az új jogszabályhoz egy állampolgársági jegyzéket is bevezetnek, a helyi muszlimok pedig ­emiatt attól tartanak: hamarosan igazolniuk kell, hogy indiai lakosok, nem pedig menekültek a környező országokból.

Újdelhi muszlimokkal szembeni fellépése egyáltalán nem váratlan: az ország három háborút is vívott az ­1947-es szétválás óta Kasmírért a világ második legnagyobb muszlim népességével rendelkező Pakisztánnal.

A folyamatos harcok és a felekezetek egymással szembeni frusztrációja végül 2008 novemberében csúcsosodott ki, egy Mumbai­ban egyszerre több helyszínt is célba vevő, napokig tartó terrortámadásban ugyanis 195 ember, köztük legalább 22 külföldi vesztette életét.

A célpontok között volt étterem, kórház, pályaudvar, rendőrkapitányság, szálloda és egy zsidó szervezet székháza is, a merénylet által hátrahagyott károk pedig legalább akkora sebet ejtettek India kulturális emlékezetén, mint amilyet a 2001. szeptember 11-i terrortámadások okoztak az Egyesült Államok, illetve a nyugati civilizáció újkori történelmében.

A tragédia az indiai nemzetbiztonsági gondolkodást is gyökeresen átformálta: számos új, terrorellenes intézmény létesült az elmúlt évtizedben, és a terrorellenes nemzetközi harcban élen járó Újdelhi a Pakisztánra gyakorolt nyomást is minden eszközzel igyekezett növelni annak érdekében, hogy Iszlámábád határozottan lépjen fel a terroristákkal szemben.

NEMZETBIZTONSÁGI PRIORITÁS

Narendra Modi miniszterelnökségének 2014-es kezdete óta prioritásként tekint a nemzetbiztonsági kérdésekre, a kormány ugyanis úgy véli, a 2008-as terrortámadáshoz hasonló események egyik legfontosabb hosszú távú hatása, hogy rontja az állampolgároknak az intézményekbe vetett hitét. – Ha egy kormány nem tudja megvédeni saját népét, akkor egyáltalán nem kormány.

Ha a terrorizmus egy adott közösség ellen irányul, és a kormány erre adott reakciója gyenge, akkor az ezzel járó következmények tartósak lehetnek – írta elemzésében Daniel Byman, a Georgetown Egyetem India-kutatója a kialakult helyzet kapcsán.

A nemzetbiztonság hívószó alatt meghozott intézkedések azonban ezúttal nem várt ellenállásba ütköztek, s noha Modi igyekszik mindenkit megnyugtatni, hogy a törvény miatt senkit nem ér majd diszkrimináció, az utca népének már több kell egy 280 karakteres Twitter-üzenetben tett ígéretnél.