A szabadon engedett emberek között van a belga-nicaraguai állampolgárságú Amaya Coppens, akinek ügyét az Európai Parlamentben is megvitatták.

Az önmagukat a „vízhordók bandájának” nevező ellenzékiek mellett hónapok vagy több mint egy éve raboskodó ellenzékieket is szabadon engedtek, köztük Pedro Gutiérrezt. A most szabadon engedett „politikai foglyok” számát nem tudni, de Gutiérrez szerint 48 emberről van szó, miközben ellenzéki csoportok szerint 32-ről.

A „vízhordók bandájának” tagjait akkor vették őrizetbe, amikor novemberben vizet akartak vinni a „politikai foglyok” szabadon engedéséért templomokban éhségsztrájkot folytató nőknek, akiket a rendőrség körülzárt. António Guterres ENSZ-főtitkár novemberben az emberi jogok „teljes tiszteletben tartására” szólította fel a nicaraguai hatóságokat.

A nicaraguai kormány egyelőre nem közölte a szabadon bocsátások okát.

Az EFE spanyol hírügynökség szerint a nicaraguai ellenzék vasárnapig 148, börtönben ülő „politikai foglyot” tartott nyilván. Rajtuk kívül 82 olyan emberről tudnak, akiről semmit sem tudni azóta, hogy a rendőrök vagy a félkatonai erők elfogták őket, továbbá hét eltűntről.

Nicaraguában tavaly áprilisban kezdődtek zavargások, miután a biztonsági erők leverték a nyugdíjcsökkentések miatt kirobbant megmozdulásokat. A tiltakozásokon legalább 328 ember vesztette életét az Amerikai Államok Szervezetének (OAS) autonóm szerveként működő Emberi Jogok Amerika-közi Bizottsága (IACHR) szerint. Helyi szervezetek ezzel szemben 651-re teszik a halálos áldozatok számát, miközben a kormány mindössze 200 halálesetet ismer el.

Az IACHR Daniel Ortega nicaraguai elnök kormányát teszi felelőssé az erőszakért.

Az ellenzék szerint az egykori sandinista gerillavezérből lett államfő diktatúrát épített ki Nicaraguában. Ezért azt követelik, hogy a 2007-ben újra hatalomra került, korrupcióval és az emberi jogok lábbal tiprásával vádolt Daniel Ortega távozzon a hatalomból az alelnöki székbe ültetett feleségével, Rosario Murillóval együtt.

Az elnök ezzel szemben azt hangoztatja, hogy az ellenzék puccsot kísérelt meg ellene a katolikus egyház és az Egyesült Államok támogatásával.