Európát fenyegeti Erdoğan

Ankara a hivatalos retorika szerint azt akarja elérni, hogy a polgárháborús Szíria északkeleti részén egy úgynevezett biztonsági zónát hozzanak létre.

2019. 12. 25. 7:24
Kurdish refugees from the Syrian town of Kobani wait to fill their jerrycans around a clean water source at a refugee camp in the border town of Suruc
Több mint négymillió menekült tartózkodik Törökországban Fotó: Umit Bektas Forrás: Reuters
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Megismétlődhet a 2015-ben Európára zúduló migrációs válság, amennyiben Bassár el-Aszad szíriai elnök kormányerői nem állítják le az offenzívát a felkelők utolsó fellegvárának számító, északnyugati Idlíb tartományban. Legalábbis ezt állítja Recep Tayyip Erdoğan, aki egy vasárnap esti díjátadón arról is beszélt: eddig több mint nyolcvanezren menekültek át a török határon az orosz légitámadásokkal megtámogatott szíriai csapatok elől. – Ankara egymaga ezt a terhet már nem bírja el – hangsúlyozta a török elnök, emlékeztetve arra, hogy Törökországban már így is több mint négymillió menekült tartózkodik. Jelenleg Törökországban él a világon a legtöbb menekült, Ankarának azonban egyre súlyosabb terhet jelent az eltartásuk, amelyet az Európai Unió – a 2016-ban megkötött megállapodás nyomán – hatmilliárd euróval igyekezett enyhíteni. Az egyezmény tető alá hozatala előtt az unió a menekültek és gazdasági bevándorlók példátlan mértékű beáramlásának volt tanúja, mikor több mint egymillióan menekültek a kontinensre a háború sújtotta térségekből, elsősorban Szíriából.

Több mint négymillió menekült tartózkodik Törökországban
Fotó: Reuters

Ankara egyébként a hivatalos retorika szerint azt akarja elérni, hogy a polgárháborús Szíria északkeleti részén egy úgynevezett biztonsági zónát hozzanak létre annak érdekében, hogy oda telepíthessék át a jelenleg Törökországban tartózkodó szíriai menekülteket. A török hadsereg, illetve az azzal szövetséges fegyveres csoportok október elején megkezdett hadműveletét azonban a nyugati országok és az Európai Unió is élesen bírálta. Úgy vélték ugyanis, hogy a biztonsági zóna kialakítását és a migrá­ciós válság kiváltó okainak megszüntetését Ankara csak ürügynek használja fel arra, hogy a határ menti régióból kisöpörje az Erdoğan szemét régóta szúró, Ankara által terrorszervezetként számontartott kurd csapatokat. Erdoğan azonban most ismét felszólította az uniót: támogassák tervét, máskülönben kénytelen lesz megnyitni az Európa felé vezető kapukat a menekültek előtt.

Egy török delegáció mindenesetre tegnap a Damaszkusszal szövetséges Moszkvába utazott, hogy egyeztessenek a folyamatban lévő offenzívák mielőbbi leállításáról. A helyzetet azonban tovább bonyolítja, hogy Törökország a szíriai polgárháborúban nem a szíriai elnökhöz hű kormányerőket, hanem a mérsékelt ellenzéki milíciákat támogatja. Vlagyimir Putyin orosz elnöknek egyébként január elején az első külföldi útja Ankarába vezet majd, többek között ezt készítette elő a minap Sedat Önal török külügyminiszter-helyettes.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.