A kutatásba 913 lázas újszülöttet vontak be, akiknek agy-gerincvelői folyadékát agyhártyagyulladás jelei után kutatva vizsgálták, de végül negatívnak bizonyultak. A megmaradt gerincvelői folyadékot megőrizték.

A tudósok kilenc, autizmussal diagnosztizált gyerek agyi-gerincvelői folyadékát is megvizsgálták. Ezt a kilenc mintát összehasonlították 17, korban és nemben azonos gyerek mintájával, akiket később sohasem diagnosztizáltak autizmus spektrumzavarral.

A kilenc, a későbbi években diagnosztizált gyerekek esetében lényegesen alacsonyabb volt az arginin-vazopresszin (antidiuretikus hormon) vagy neuropeptid szintje, mint azoknál a csecsemőknél, akiknél nem diagnosztizálták a későbbiekben a rendellenességet.

A tudósok meghatározása szerint azokat a babákat, akiknek mintájában nagyon alacsony volt a neuropeptidek szintje, nagy valószínűséggel diagnosztizálták autizmussal gyerekkoruk későbbi éveiben.

A szakértők egy kiterjedtebb kutatást terveznek, hogy újszülöttek agyi-gerincvelői folyadékának gyűjtésével és a neuropeptidek szintjének mérésével megállapítsák, megismételhetőek-e a kisméretű kutatás eredményei.

A neuropeptidek apró, proteinszerű molekulák (peptidek), amelyeket a neuronok az egymás közötti kommunikációra használnak. Idegi jelátviteli molekulák, melyek befolyásolják az agy és a test aktivitását. A kutatás során azonosított neuropeptidek bizonyos típusairól – arginin-vazopresszinről – már eddig is sejtették, hogy alacsony szintje összefüggésben van a gyerekeknél jelentkező autizmussal.

A kutatás eredményeit a Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos lapban mutatták be kedden.