Példaként a szerző az Ochs-Sulzberger-család egyik pátriárkáját hozta fel: Adolph Ochsét, aki – mielőtt megvásárolta a The New York Timest – a Chattanooga Times című lap tulajdonosa volt. A lapban 1900-ban olyan vezércikk is megjelent, amely amellett foglalt állást, hogy az Ochs által is támogatott Demokrata Pártnak „talán ki kellene tartania amellett, hogy a négerek ördögi szavazati jogát szeszélyből terjesztették ki”. Hat esztendővel később, a konföderáció elnöke, Jefferson Davis századik születésnapján a lap „nagyszerű déli vezetőnek” titulálta a konföderációs elnököt.

Ochs anyagilag is támogatta két konföderációs tábornok, Robert Lee és Stonewall Jackson emlékművének elkészítését a déli Georgia államban. Később a testvére, George Ochs pedig az 1930-as években – miközben a The New York Timesnál dolgozott -, a Konföderáció Veteránjai Fiainak nevű egyesület New York-i egyletét is vezette.

A New York Post publicistája leszögezte azt is: a család egyik tagjának, Bertha Levy Ochsnak (Adolph Ochs anyjának) legalább öt rabszolgája is volt Mississippi államban. S valószínűleg Bertha unokaöccsének, John Mayernak is volt rabszolgája. „Vajon nem kellene a Timesnak is előbb saját magán kezdenie a konföderációs múlt feltárását?” – fogalmazta kérdésbe az álláspontját a New York Post publicistája.

Az oknyomozó riportról hírt adó jobboldali Breitbart News portálja vasárnap emlékeztetett arra, hogy a liberális The New York Times az elmúlt hónapokban folyamatosan népszerűsítette azt az „1619 Project” című, Nikole Hannah-Jones által írt esszésorozatot, amely történészek szerint meghamisítja az Egyesült Államok történelmét és azt állítja, hogy az ország önálló története nem az 1776-os Függetlenségi Nyilatkozattal kezdődött, hanem csak 1619-ben, amikor Virginiába megérkeztek az első rabszolgák az afrikai kontinensről.