A rongálást mind Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, mind Ráduly István, Kovászna megye prefektusa elítélte. Antal Árpád a közösségi oldalán közölt bejegyzésben durva provokációnak minősítette a történteket, és elkeserítőnek tartotta, hogy százegy év után még mindig szélsőséges hangok uralják Trianon évfordulóját. Az elöljáró leszögezte, hogy elítél minden olyan gesztust, amely a közösségek jó együttélését veszélyezteti. A polgármester nyugalomra és visszafogottságra intette a sepsiszentgyörgyieket.

Ráduly István prefektus is elfogadhatatlannak tartotta a szobor megrongálását. A kormány helyi képviselője emlékeztetett, hogy még a trianoni évforduló előtt felkért mindenkit, hogy tartózkodjon a társadalmi békét veszélyeztető megnyilvánulásoktól. Ráduly István nyomatékosította: függetlenül attól, hogy román vagy magyar az elkövető, szégyen, amit tett.

A trianoni döntés 101. évfordulóján két rendezvényt is szerveztek Sepsiszentgyörgyön. A Sepsiszéki Székely Tanács a szoborcsoporttól pár száz méterre tartotta meg a hagyományos évfordulós megemlékezését, amelyen a magyar nemzeti tragédiáról beszéltek a szónokok. Ennek befejezte után érkezett a szoborcsoport elé a trianoni döntést ünneplő román tüntetők csoportja. A Nemzet Útja (Calea Neamului) nacionalista szervezet hívására többnyire más településekről a városba jött tüntetők hazafias dalokat énekelve, Trianont éltetve vonultak a szoborcsoporthoz. A szobor előtt kibontottak egy óriástranszparenst a következő felirattal: „Hagyjátok a frusztráltságot, Trianon az igazság!”

Vitéz Mihály 1593-tól volt Havasalföld fejedelme, 1599-ben Erdély és 1600-ban Moldva fejedelmi trónját is elfoglalta, de még 1600-ban elveszítette mindhárom állam feletti fennhatóságát. A vajdát a romániai tankönyvek Románia első egyesítőjeként mutatják be.

A sepsiszentgyörgyi szoborcsoportot 1982-ben Nicolae Ceausescu kommunista diktátor jelenlétében avatták fel. Alig két évvel később, 1984. június 5-én a szobor mögött erős robbanás történt, amely kioltotta egy ott játszó magyar gyermek életét, a szobrot azonban nem rongálta meg. A korabeli hatóságok terrorcselekménynek könyvelték el az eseményt, az elkövetőt azonban azóta sem azonosították. A magyar közösség a román politikai rendőrség, a Securitate provokációjának tekintette az ügyet, amely miatt leváltották a megye intézményeinek magyar vezetőit.