Az Európai Parlament (EP) plenárisán a jövő héten mutatják be a testület oktatási és kulturális bizottságában előkészített jelentését, ami a pandémia médiára gyakorolt hatását firtatja, s egyben a médiaszektor gyors helyreállítását célozza meg. A képviselők által megvitatandó dokumentumban az EP szorgalmazza, hogy a kulturális és kreatív, illetve audiovizuális és médiaágazatokat mielőbb segítsék ki anyagilag: mint írják, az unió állampolgárainak információhoz való hozzáférése kulcsfontosságú. A 25 oldalas dokumentumban emlékeztetnek többek között arra is, hogy a sajtónak az Európai Unió tevékenységéről is minél átfogóbb képet kell nyújtania. 

A sorok között helyet kap az EP azon szempontja is, miszerint

 a tagállamoknak a demokratikus, inkluzív és fenntartható médiapiac érdekében törekedniük kell rá, hogy több nő, etnikai kisebbségi, migráns és menekült, LMBTQ-személy, valamint fogyatékkal élő kapjon helyet a szektorban.

Emlékezetes, a sajtó mindenkori helyzete gyakorlatilag állandó slágertéma Brüsszelben. Az Európai Bizottság (EB) épp szeptemberben állt elő az újságírók biztonságos munkavégzésére vonatkozó ajánlásokkal: az Ursula von der Leyen vezette testület ebben szintén azt kéri a tagállamoktól, hogy karolják fel a női, valamint kisebbségekhez tartozó újságírókat segítő kezdeményezéseket. Az ajánlások megfogalmazásakor az EB kifejezetten saját genderstratégiáját, antirasszizmusról szóló kezdeményezéseit, illetve a migránsok integrációjára vonatkozó cselekvési terveit ajánlotta az EU-országok figyelmébe. Brüsszel nagyívű digitális stratégiájában lényegében ugyanezek a mérlegelendő szempontok.

Írtunk róla: az EP főként liberális képviselőkből álló delegációja épp a konzervatív vezetésű Szlovéniában vizsgálja a médiahelyzetet. Múlt hónapban a képviselők a lengyel sajtószabadságot vették górcső alá Strasbourgban. A magyar sajtó helyzete is rendszeresen téma az uniós döntéshozóknál.