A Norvég Társadalomkutató Intézet új felmérése szerint a tudósok, különösen a társadalomkutatók sokkal baloldalibbak, mint a lakosság  – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.

A kritikusok szerint a társadalom nem megfelelő reprezentációja a kutatók között hatással lehet a kutatások eredményére és az abba vetett bizalomra is.Az intézet tanulmányának célja a politikai sokszínűség és a véleménynyilvánítás szabadságának vizsgálata a tudományos életben. A tanulmányt a hétfőn bemutatott Freedom of Expression in a New Public Sphere (A véleménynyilvánítás szabadsága az új közszférában) című könyvben ismertetik. A jelentés a norvégiai egyetemi oktatók körében végzett felmérésen és mélyinterjúkon alapul.

A tanulmányt Johannes Due Enstad, a Társadalomkutató Intézet egyik munkatársa készítette, aki a kutatással kapcsolatban azt mondta, hogy 

úgy gondolom, hasznos lenne, ha a társadalomtudósok, az antropológusok és az emberi létet kutatók politikai meggyőződése összhangban lenne a többségi társadalom politikai nézeteivel. Ez segítene megerősíteni az ilyen jellegű kutatásokba vetett bizalmat.A tanulmányból többek között kiderül, hogy míg a lakosság többsége 2017-ben az öt közép- vagy jobboldali párt valamelyikére szavazott Norvégiában, addig a társadalomtudósok kevesebb mint ötöde tette ugyanezt.

Ugyanakkor a tudósok a baloldali pártokra sokkal nagyobb arányban szavaztak, mint a lakosság többi része, és csak nagyon kevés kutató szavazott a konzervatív pártok valamelyikére.

A bevándorlással kapcsolatban is nagy a szakadék a kutatók és a lakosság elképzelése között, arra a kérdésre, hogy meg kellene-e könnyíteni a Norvégiába történő bevándorlást, a lakosság 22 százaléka válaszolt igennel, míg 46 százalékuk nem értett egyet ezzel az elképzeléssel. A társadalomtudósok körében ez az arány fordított: 46 százalék egyetért, 17 százalék pedig nem ért egyet a bevándorlás megkönnyítésével.