A bolgár alkotmánybíróság megkezdte annak vizsgálatát, hogy az ukrajnai fegyverszállításról szóló parlamenti döntés összeegyeztethető-e a bolgár alkotmánnyal – számolt be róla az Euractiv hírportál. A taláros testülethez az oroszbarátnak nevezett Újjászületés párt fordult, amely a szavazatok 10 százalékát szerezte meg, így a negyedik helyen végzett az októberi választásokon. A parlament decemberben hagyta jóvá a fegyver- és lőszerszállítást, 166 képviselő szavazott igennel, 48 nemmel – az Újjászületés mellett a parlament ötödik legnagyobb frakciójával rendelkező Bolgár Szocialista Párt, akik azzal érveltek, hogy ezzel Bulgária is részese lesz a fegyveres konfliktusnak.
Arról nincsenek információk, hogy a szállítmány milyen fegyvereket tartalmaz. Dimitar Sztojanov védelmi miniszter szerint azért titkosították az erre vonatkozó adatokat, mert bizalmas információkat tartalmaz Bulgária védelmi képességeit illetően. Annyit tudni, hogy nehézfegyverzetet nem kap Ukrajna Bulgáriától – írja a The Sofia Globe. Szófia tehát nem küld Sz−300-as vagy Sz−125-ös légvédelmi rakétarendszert, illetve Szu−25-ös vagy MiG−29-es vadászrepülőgépet. – Először a saját felszereléseinket kellene pótolni – indokolta Sztojanov.
A parlament döntését Rumen Radev államfő nem tudta megvétózni – noha erre a szocialisták felszólították –, mivel alkotmányos többséggel szavazta meg a törvényhozás a fegyverszállítást.
A háborús uszítók sajnos nagy többséggel a katonai segítségnyújtás mellett döntöttek
– panaszkodott Radev, aki attól tart: az országát háborúba sodorják. Az Újjászületés pedig aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az „euroatlanti banda” a bolgár fegyvereket bolgár honfitársaik ellen használhatja fel, utalva az Ukrajnában élő bolgár kisebbségre.
Az Ukrajnának nyújtott támogatás bűn, mert az egyik fél pártjára állunk a konfliktusban
– fogalmaz az alkotmánybíróságnak címzett, ötven képviselő által aláírt kérvényében Kosztadin Kosztadinov pártvezér. A dokumentum Bulgária NATO-tagságát ahhoz hasonlítja, amikor az ország a XIV. század végén török hódoltság alá került.
A felmérések szerint a lakosság sokkal megosztottabb a háború kérdésében, mint a parlament.
Egy októberi közvélemény-kutatás megállapította: a bolgárok 48,1 százaléka egyik harcoló felet sem támogatja a konfliktusban, míg 23,1 százalék inkább Ukrajnát, 20,7 százalék Oroszországot. A megkérdezettek kétharmada úgy vélte, Bulgáriának semlegesnek kell maradnia. Árulkodó az az adat is, miszerint a bolgárok 31,1 százaléka nemet mondana a NATO-tagságra, ha most lenne erről népszavazás, míg 29,8 százalék válaszolna igennel. Az Eurobarometer decemberi felmérése pedig arra mutat rá: a bolgárok csupán 44 százaléka támogatja a Moszkvával szemben bevezetett európai uniós szankciókat, miközben az EU-átlag erre a kérdésre vonatkozólag 80 százalék.
Borítókép: Ukrán katonák az Egyesült Államokból küldött ágyúval készülnek lőni az orosz állásokat a dél-ukrajnai Herszon térségében 2023. január 9-én. (Fotó: MTI/AP/LIBKOS)
Orosz–ukrán háború
