Zelenszkij elszámoltatná az olenyivkai mészárlásért is Oroszországot

A Donyeck megyei Olenyivka büntetőtelepén tömegesen megölt ukrán katonák ügye lesz az egyik olyan vád, amit Oroszország ellen emelnek a nemzetközi törvényszéken – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Twitteren.

Magyar Nemzet
2023. 01. 30. 17:05
null
Davos, 2023. január 18. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videokonferencia keretében vesz részt a Világgazdasági Fórum 53. találkozóján Davosban 2023. január 18-án. MTI/EPA/Keystone/Gian Ehrenzeller Fotó: Gian Ehrenzeller
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Hat hónappal ezelőtt Oroszország szörnyű terrortámadást hajtott végre Olenyivkában. Nem hagyjuk, hogy ez a bűncselekmény feledébe merüljön” – írta bejegyzésében az ukrán államfő.

Minden halott ukrán katonára emlékezünk, és küzdünk a halálukért felelős személyek megbüntetéséért. Az elkövetőket megtalálják és bíróság elé állítják. Az Olenyivkában történt alattomos tömeggyilkosság lesz az egyik vádpont az orosz agresszor elleni nemzetközi törvényszéken

 – hangsúlyozta Zelenszkij. 

Az orosz sajtó arról számolt be július 29-én, hogy az ukrán erők ágyúzása következtében az olenyivkai büntetőtelepen fogva tartott ukrán katonák közül legkevesebb 53-an meghaltak – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál. Az ukrán vezetés viszont tagadta, hogy az ukrán hadsereg lőtte volna a büntetőtelepet. Szerintük ugyanis az oroszok így próbálták meg elrejteni a foglyok kínzását és meggyilkolását. 

Az ukrán titkosszolgálat jelentése szerint viszont az ukrán foglyok megölését Jevgenyij Prigozsin személyes utasítására a Wagner-zsoldoscsoport tagjai szervezték meg anélkül, hogy ezt egyeztették volna az orosz védelmi minisztérium vezetésével. A Nemzetközi Vöröskereszt tavaly októberben arról tájékoztatott, hogy az orosz fél nem engedi, hogy meglátogassák az Olenyivkában fogva tartott ukrán katonákat.

Zelenszkij hétfőn Mikolajiv megyébe látogatott, ahol a dél-ukrajnai hadműveleti helyzetről, illetve az orosz erők rakéta- és dróntámadásainak következményeiről tanácskozott. A megbeszélésen szó esett a térség energetikai infrastruktúrájának állapotáról és védelmének eszközeiről, valamint a régió oktatási intézményeinek helyreállításáról, a megye gazdasága hosszú távú fellendítésének lehetőségeiről és új munkahelyek teremtéséről is.

Ukrajnának az az „ambiciózus terve”, hogy a következő két éven belül csatlakozzon az Európai Unióhoz. Ezért arra számítunk ,hogy idén, 2023-ban már le tudjuk folytatni a tárgyalások előzetes szakaszát

 – erről már Denisz Smihal miniszterelnök beszélt a Politico című brüsszeli hírportálnak adott interjúban, amit a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál szemlézett. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés főnöke ugyanakkor kijelentette: Ukrajnának szisztematikusan gyengítenie kell Oroszországot, ehhez pedig aktívan integrálódnia kell az euroatlanti és az európai struktúrákba. „A mi feladatunk, Ukrajna feladata az Oroszországi Föderáció rendszerszintű és állami szintű meggyengítése. 

Ehhez aktívan be kell lépnünk az euroatlanti és európai struktúrákba: politikai, gazdasági, biztonsági, jogi, humanitárius és oktatási struktúrákba egyaránt

 – jelentette ki.

Ahogy arról a Magyar Nemzet is beszámolt, egy, a közelmúltban közzétett videóban Zelenszkij indiszponált állapotban szólította fel a németeket arra, hogy küldjenek harckocsikat Ukrajnának, támogatva ezzel az Oroszország ellen vívott háborút. Az ukrán elnök a felvétel tanúsága lassan beszélt, nehezen artikulált. A riporter kérdéseire egy ideig ukránul válaszolt, majd hirtelen átváltott oroszra.

 Ismert, hogy Zelenszkij anyanyelve az orosz. Felnőttkorában csak azért tanult meg ukránul, hogy ukrán filmekben szerepelhessen, de továbbra is töri a nyelvet. 

Zelenszkijtől egyébként nem áll távol a követelőző stílus, amelynek a jelek szerint meg is lett az eredménye, az Olaf Scholz vezette német szövetségi kormány ugyanis hosszas habozás után úgy döntött, hogy 14 Leopard 2 A6 típusú harckocsit küld Ukrajnának. A német társadalomban ugyan egyre csökken a fegyverszállítmányokat pártolók aránya, Berlinnek nem maradt túl nagy mozgástere, miután az Egyesült Államok mellett egyre több európai kormány sürgette a tankok szállítását.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: MTI/EPA/Keystone/Gian Ehrenzeller)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.