Az EJEB-hez tizenegy olyan panaszos fordult, akiket Oroszország különböző részein tartanak fogva különféle bűncselekmények elkövetése miatt. A testület emlékeztetett: orosz büntetés-végrehajtási rendszerben a fogvatartottak közötti kapcsolatokat egy informális magatartási kódex szabályozza. E „szabályok” értelmében a fogvatartottak négy fő kasztra oszthatók, amelyek közül a legalacsonyabb rendű, az úgynevezett kitaszítottak vagy érinthetetlenek osztálya. A felperesek, akik ehhez az osztályhoz tartoztak, azzal vádolták fogvatartóikat, hogy azok „megalázó feladatokat” végeztettek velük, és ha ezeknek nem tettek eleget,
a börtönszemélyzet eltűrte, hogy fogolytársaik bántalmazzák vagy szexuálisan zaklassák őket
– közölte a strasbourgi székhelyű testület.
A törvényszék ítéletében megállapította, hogy az orosz hatóságok semmit sem tettek a probléma elismerése és megoldása érdekében. A bírák úgy vélték továbbá, hogy a megbélyegző börtönhierarchia és az ennek keretében kialakult embertelen gyakorlatok, „a fogva tartással járó szenvedésen túl” további megpróbáltatásra ítélték a felpereseket.
Moszkvának az embertelen és megalázó bánásmód tilalmának megsértése miatt a panaszosok mindegyikét húszezer euró értékben kell kárpótolnia.
Oroszország 1998-ban ratifikálta az emberi jogok európai egyezményét. 2022-ben, Ukrajna lerohanását követően Oroszországot kizárták az Európa Tanácsból, a megállapodást aláíró országok szervezetéből. Annak ellenére, hogy tavaly szeptember óta az orosz hatóságok már nem kötelesek érvényesíteni az egyezményben foglalt jogokat, Moszkva továbbra is felelősségre vonható az egyezmény 1998 és 2022 között elkövetett megsértéséért.
