„A büntetőintézkedések komoly gazdasági károkat kívántak okozni Oroszországban anélkül, hogy Nyugat-Európa fejlődését akadályoznák. A szankcióknak van hatása ugyan, de nekünk azok jobban fájnak, mint Oroszországnak. Ennek nem szabad így lennie. Sokkal nagyobb figyelmet kell fordítanunk erre, ahelyett, hogy csak Oroszország megbüntetésére koncentrálnánk” – hívta fel a figyelmet Novák Katalin köztársasági elnök a Neue Zürcher Zeitung (NZZ) svájci lapban csütörtökön megjelent interjújában.
Kifejtette, a szankciók következménye a magas európai infláció, és emiatt különböző alternatívákat is meg kell vizsgálni gazdaságaink életképességének megtartása érdekében.
Azt is támogatom, hogy a lehető legnagyobb mértékben függetlenedjünk az orosz gáztól és olajtól. De ehhez idő kell
– vélekedett.
A köztársasági elnök az Oroszország ellen kivetett szankcióról elmondta, hogy azok „egyensúlyt kívánnak az ész és az érzések között”. Szerinte azok működését – akárcsak hazánk teszi – racionálisan kellene értékelni, és meg kellene vizsgálni, hogy az Európai Unió által eddig kivetett tíz szankciós csomag közül melyiket lehet érdemes megerősíteni és melyiket nem.
Hozzátette, hogy az alternatíva megtalálása sem mindig könnyű, példaként hozta a Paks II. beruházást, ahol a Roszatom mellett nehéz vetélytársra lelni, ugyanis több nyugat-európai vállalat kivonult az atomenergetikai piacról – noha mint rámutatott, a beruházásban így is van francia és amerikai partner is. Elmondta, hogy Magyarország szempontjából a történelmi tényeket sem szabad figyelmen kívül hagyni, hiszen az, hogy 1989 előttig hazánk a Szovjetunió befolyási övezetéhez tartozott, egyúttal meghatározta az energiaellátást is.
A Nyugat-Balkán stabilitása Európai érdek
Természetesen jelenleg elsősorban Ukrajnára figyelünk. De a Nyugat-Balkán stabilitása központi szerepet játszik Európa stabilitásában, ezért nem szabad megfeledkeznünk erről a régióról sem, és fel kell gyorsítanunk ezen országok uniós csatlakozását
– fogalmazott Novák Katalin, utalva a koszovói helyzetre, amely gyors eszkalációja sem kizárt. Aggodalmát és reményét fejezte ki, hogy a felfokozott helyzet gyorsan lenyugszik a békesség érdekében. Hozzátette: ha nem üzenjük a Nyugat-Balkánnak azt, hogy az EU-ban akarjuk őket, akkor az emberek elveszítik hitüket az unió stabilitásában.
