– Úgy gondolom, Savkat Mirzijojev 2016 óta tartó elnökségének fő tendenciáit fogja tovább vinni. Tehát egy rugalmas, a három világhatalom, az amerikai, az orosz és a kínai világ, illetve befolyás között egyensúlyozó politikáról van szó, mely nyilvánvalóan az eurázsiai szomszédok – Oroszország és Kína – felé jobban elkötelezett, de az Egyesült Államok felé sem konfrontatív – vázolta fel a Magyar Nemzet megkeresésére Sárközy Miklós, a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) egyetemi docense, akit Üzbegisztán fővárosában, Taskentben értünk utol.
A szakértő hozzátette, a taskenti vezetés nagy hangsúlyt fektet a regionális közép-ázsiai együttműködésre is, amelynek értelmében szomszédjaival, Kazahsztánnal, Tádzsikisztánnal, Türkmenisztánnal, Kirgizisztánnal, és még a tálibok vezette Afganisztánnal is igyekszik a békés, jó szomszédi viszonyra törekedni. Felelevenítette, Mirzijojev 2016-ban első elnöki intézkedései között szerepelt, hogy – Kabul kivételével – végiglátogatta a szomszédos országokat.
Mindennek stratégiai okai is vannak, ugyanis Liechtenstein mellett Üzbegisztán az egyetlen olyan ország a világon, amelynek szomszédjainak sincs tengeri kijáratuk.
Előreláthatólag Mirzijojev következő hétéves elnöksége alatt a gazdasági befektetésösztönző politikára is nagy hangsúlyt fog fektetni, amelynek értelmében mindenki szívesen látott partner lesz, aki be akar fektetni Üzbegisztánban.
Mit kell tudnunk Üzbegisztánról?
Üzbegisztán földrajzi helyzetét tekintve igazi különlegességnek számít, ugyanis olyan országról van szó, amelynek szomszédainak sincs tengeri kijáratuk. A közép-ázsiai ország két nagy folyó, a Szir-Darja és az Amu-Darja között terül el, északon Kazahsztánnal, északkeleten Kirgizisztánnal, keleten Tádzsikisztánnal, délen Afganisztánnal és Türkmenisztánnal határos. Területe 448 978 négyzetkilométer, lakossága 38 millió körül van a Világbank tavalyi adatai szerint. A népesség zömét az üzbégek teszik ki, a lakosság több mint 84 százaléka sorolja magát ide. A második legnagyobb etnikai csoportot a tádzsikok (4,8 százalék) alkotják, őket a kazahok (2,5 százalék) és az oroszok (2,3 százalék) követik. Üzbegisztánban a szunnita muszlimok teszik ki a legnagyobb vallási csoportot, a lakosság mintegy 88 százaléka sorolja magát ide. A Magyar Nemzetnek Szajfiddin Akmatovics Juraev, a Taskenti Állami Egyetem Keleti Tanulmányok Intézetének professzora rámutatott, Üzbegisztán kiemelkedő geopolitikai és geoökonómoai elhelyezkedésű, hiszen Közép-Ázsia közepén található. „Országunk Közép-Ázsia mind az öt országával határos. Ez biztosítja azt a sajátos helyet, amelyet kelet és nyugat, dél és észak között foglal el. Véleményem szerint ez egy nagyon erős ütőkártya a nagyon gyorsan változó világend összefüggésében. Üzbegisztán lesz az egyik összekötő állam ezen országok között. Szerepe ebben a tekintetben folyamatosan nőtt és most is növekszik” – fogalmazott.
Hogyan alakulhatnak a magyar–üzbég kapcsolatok Mirzijojev újraválasztásával?
– A magyar–üzbég kapcsolatok ragyogó állapotban vannak, annak fényében is különösen kiemelendő ez, hogy gyakorlatilag a két ország közötti kapcsolatok csak az elmúlt tíz évben kezdődtek meg komolyabban. Nyilvánvalóan voltak diplomáciai kapcsolatok korábban is, de csupán 2013 óta van nagykövetségünk Taskentben, és az elmúlt négy-öt évben rendkívüli módon megugrott az együttműködés mértéke gazdasági, politikai, kulturális és tudományos területeken – ismertette Sárközy Miklós. Az együttműködés pedig idén tavasszal még szorosabbá vált, az üzbég nagykövetség budapesti megnyitásával.
Üzbegisztánban járva láttuk a magyar OTP Bank reklámját, ugyanis tavaly a vállalat az Ipoteka Bank – Üzbegisztán ötödik legnagyobb bankja – részvényeinek a többségi tulajdonosa lett.
Taskent mellett pedig kifejezetten a magyar vállalatok számára épül ipari park, amely a hazai befektetőknek számos, többek közt adózási kedvezményeket biztosít. Sárközy Miklós arról is beszélt lapunknak, már több magyar–üzbég startup program elindult a gyógyszeripar, a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a gépgyártás és a vegyipar területén. „Egy ötvenmillió dolláros kezdőtőkéjű magyar–üzbég magántőkealap fog létrejönni 2023 harmadik negyedévében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter ígérete szerint” – tette hozzá a szakértő.
Üzbegisztán nagyon jó piac lenne Magyarországnak
– szögezte le a KRE munkatársa, felsorolva néhány olyan magyar vállalatot, melyek már megvetették lábukat a közép-ázsiai országban, például a Rába Járműipari Holding vagy a vetőmag előállító Marton Genetics.
