Bűnözés és szörnyű kosz – az egykori olasz paradicsom, ahová migránstábort telepítettek
Mint ismert: Brüsszel egy város méretű migránsgettót akar Magyarországon létrehozni. A magyar kormány ellenáll.
Magyar Nemzet
Forrás: Origo2023. 07. 02. 9:20
Lampedusa-sziget, 2023. június 16.
Migránsok a lampedusai regisztrációs központban 2023. június 14-én. Az Olaszországhoz tartozó, tíz kilométer hosszú földközi-tengeri sziget mindössze 120 kilométerre fekszik Tunézia legközelebbi pontjától. Az Olasz Vöröskereszt mûködtette létesítményt eredetileg 650 fõ befogadására tervezték. 2023 elsõ négy hónapjában 40 ezer illegális bevándorló érkezett Lampedusára, négyszer annyi, mint az elõzõ év azonos idõszakában.
MTI/EPA/ANSA/Vincenzo Livieri Fotó: Vincenzo Livieri
Jobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Orbán Viktor miniszterelnök pénteken reggel interjút adott a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, ahol egyebek között kitért a migráció kérdésére is. A kormányfő megdöbbenésének adott hangot, hogy az európai tervek szerint migránsgettókat kellene felhúzni Magyarország déli határán.
Az eddig nyilvánosságra került információk alapján kirajzolódik a kép, hogy miként is működne az unió javaslata. A nagyobb tagállamok által kialakított kompromisszumos modell úgynevezett felelősségi pillére alapján a menedékkérelmek átvétele a határon továbbra is kötelező lesz, a menekültügyi eljárást 12 hét alatt kell lefolytatni. Amennyiben nem születik jogerős döntés ezen idő alatt, illetve a kitoloncolást sem lehet végrehajtani, a migránsokat be kell engedni az adott tagállam területére.
Minderre ki kell alakítani a megfelelő képlet alapján egyfajta kapacitást. Ez a magyar miniszterelnök által említett migránsgettó, ami Magyarország esetében 8511 migráns egyidejű befogadását lehetővé tevő tábor lenne, és ennyi kérelem egyidejű elbírálására is fenn kellene tartani egy állami apparátust állandó jelleggel. Hozzáteszik, ha ez a kapacitás megtelik, akkor ideiglenesen fel lehetne függeszteni a menedékkérelmek elbírálását, a 8511 fős szám négyszeresének elérése után pedig teljesen meg lehetne szüntetni a menedékkérelmek elbírálását az adott esztendőben.
Afrikából Európába igyekvő illegális bevándorlók a Kanári-szigetekhez tartozó Fuerteventura szigetén fekvő Gran Tarajal kikötőjébe érkezésük után, 2023. június 19-én (Fotó: MTI/EPA/EFE/Carlos de Saa)
A tervek egyik legvisszásabb pontja, hogy a kötelezően kialakítandó – brüsszeli bürokratakifejezéssel – kapacitás mértéke Magyarország esetében jóval meghaladná az összes többi tagállam ez irányú kötelezettségét – a teljes uniós kapacitásszám 28,3 százalékáért felelne hazánk. Eközben a Magyarország felé vezető nyugat-balkáni migrációs útvonal frontvonalában lévő Görögországot csupán 1035 fős, Bulgáriát pedig 516 fős kapacitásszám fenntartása terhelné a kevés bejelentett illegális határátlépésszám eredményeképpen.
Ez az arány nyilvánvalóvá teszi, hogy a terv egyértelműen Magyarország megbüntetését célozza, hiszen egy városnyi migránst kellene folyamatosan ellátnunk, ráadásul a terv készítői szerint egy esetleges úgynevezett migrációs vészhelyzetben a kiszabott kvóták meg is többszöröződhetnének.
Akár további terheket is róhat Magyarországra, hogy még nincs eldöntve, a menedékkérelem elbírálása után milyen felelősséget visel a migránsokért egy-egy tagállam. A jelenlegi kompromisszum alapján úgy tűnik, hogy egy Görögországban belépett, majd Szerbiába továbbállt és ott tartózkodó kérelmezőért Görögország felelőssége kilenc hónap után szűnne meg – írta meg lapunk.
Egészen megdöbbentő tehát ez a javaslat, tekintve, hogy azok a „kapacitások”, amelyek eddig létesültek, hogy a migránsokat elszállásolják addig, ameddig menedékkérelmüket elbírálják, egytől egyig brutális problémákkal szembesültek.
A leglátványosabb ez a probléma az olasz Lampedusa és a görög Leszbosz szigeten, ahol folyamatos a válsághelyzet az érkező migránsok, a tömeg, a rossz körülmények és a bűnözés megugrása miatt
Az olasz belügyminisztérium április 11-én rendkívüli állapotot hirdetett, és kijelentették, hogy növelni kell Lampedusa szigetének migránsfogadó kapacitását. Április végén már a 400 férőhely nem is volt elég, 850 hellyel akarták emelni a kapacitást, így hivatalosan már 1250 embert láthattak volna el. Ez a fejlesztés ötmillió euróba kerül az államnak, hogy valamennyire kezelni tudják az ott dolgozók az újabb rohamot, ami elérte a szigetet. Ezt azonban azóta sem tudták megoldani, Volt olyan nap, amikor a hivatalos 400 fő helyett 2705 ember tolakodott a szigeten. Az év első négy hónapjában történelmi csúcson volt a migrációs nyomás. Áprilisig több mint 31 ezer migráns érkezett a szigetre, ami súlyos túlzsúfoltsághoz vezetet – írta akkor a majalat.org.
Április közepe óta, nem sokkal azután, hogy Valerio Valenti prefektust kinevezték a migránsok szükségállapotának megbízottjává, a hatóságok további tengeri szállításról beszélnek, vagyis arról, hogy naponta legalább 400 migránst szállítsanak Lampedusából a szicíliai Porto Empedocle vagy Pozzallo kikötővárosokba. Ez nagyjából heti 2800-at jelentene, ezzel is próbálva a nyomást csökkenteni Lampedusán.
A projekt június 10-én indult 300 ember áthelyezésével, akik a hotspoton tartózkodtak Lampedusa Imbriacola kerületében. A hatóságok közlése szerint 2023-ban összesen 8,82 millió eurót különítettek el a terv finanszírozására.
Folyamatos a nyomás
A hatalmas migrációs nyomás április óta sem változott. Csak az elmúlt 72 órában több mint 4500 migráns szállt partra Olaszországban, és jelenleg már 3250 ember tartózkodik a szigeten úgy, hogy a kért fejlesztések nem történtek még meg, így továbbra is csak 400 embert tudnak egyszerre fogadni.
A Republica az olasz belügyminisztériumra hivatkozva a Twitterén osztotta meg, hogy június végéig 61 268 migráns érkezett Olaszországba összesen, ez több mint a kétszerese a tavalyi azonos időszaknak, amikor 27 346-an jöttek.
A hatóságok a nyomást enyhíteni próbálják, úgy, hogy a parti őrök folyamatosan szállítják a szárazföldre a migránsokat.
Olaszország azonban régóta panaszkodik az Európai Unió támogatásának hiánya miatt, mivel nehézségei vannak a Földközi-tengeren áthaladó migránsok további szétosztásában.
A hatalmas tömeg és az ellátás nehézkessé válása Lampedusán borzalmas állapotokat eredményez, erről több, a közösségi oldalakra felkerült videó is tanúskodik.
Bűnözés, kosz, szemét, elárasztott vécék, étel- és vízhiány és krónikus túlzsúfoltság, ami miatt férfiak, nők és gyerekek koszos matracon alszanak a szabadban – most így néz ki az egykori olasz paradicsom.
– Európának különleges törvényt kell alkotnia, amely mindezeket a problémákat hatékonyan kezeli, mert ezek nemcsak a migránsok emberi jogait érintik, hanem Lampedusa és Linosa polgárait is – mondta Filippo Mannino, a Pelagie-szigetek polgármestere Dunja Mijatovicnak, az Európa Tanács emberi jogi biztosának a lampedusai találkozón.
Európa tehetetlen a migrációval szemben. Gyakran beszélnek a tagállamok közötti kohézióról és együttműködésről, de a valóságban nincs akarat a dublini szerződés módosítására, sem humanitárius csatornák megnyitására, hogy az emberek biztonságosan utazhassanak, és megoldják a problémákat. Lampedusa változatlan marad
– tette hozzá.
Lampedusa szigetén már korábban is óriási volt a nyomás, hiszen a mindössze 20 négyzetkilométeres, sziklás földdarab közelebb van Afrikához, mint Európa partjaihoz, így közkedvelt célpontja a migránsoknak. Még mindig rengetegen akarnak így Európába jutni, 2015-ben pedig több mint egymillióan keltek át a Földközi-tengeren Európába. Azóta ez a szám csökkent, de 2021-ben is 123 300 egyént jelentettek.
Hasonlóan nehéz helyzetben van Görögország Leszbosz szigete, ahova 2015 óta több migránstábort is építettek a helyiek heves tiltakozása ellenére.
„Sem Leszboszon, sem máshol nem fogjuk a görög szigeteket börtönné alakítani” szlogennel vonultak 2019-ben Leszbosz lakói a polgármester hivatalához, számolt be róla közösségi oldalán Giorgos Christides újságíró.
A helyiek tiltakozása a migránstáborok ellen nem alaptalan. Már a migránsválság kezdete óta számtalan problémájuk adódott a lakosoknak a bevándorlókkal.
A szigeteken többen beszámoltak arról, hogy a bevándorlók a táborok környékén fosztogatnak. A migránsok leölik és elviszik a gazdák jószágait, de olyan gazda is volt, akinek az olajfáit vágták ki és vitték el tüzelőnek.
2020-ban katasztrófa is történt, amikor tűz ütött ki egy leszboszi migránstáborban, ahol 12 ezer embert szállásoltak el.
Geert Wilders, a holland Szabadságpárt vezetője és a holland képviselőház tagja is posztolt egy videót Lampedusa szigetéről, amihez csak annyit írt: Lampedusa. Olaszország. Afrikai invázió.
„Néhány óra alatt 25 hajó érkezett 1500 migránssal a fedélzeten, nők és gyerekek nem voltak. Ezek nem menekültek, ez egyszerű népvándorlás, és a fő céljuk Németország” – írta a Twitteren Georg Pazderski német politikus.
A határvédelem a megoldás
A migráció kérdése az Európai Tanács csúcstalálkozóján is téma volt. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök szerint örömteli, hogy sikerült felhívni az uniós kormány- és államfők brüsszeli találkozóján a figyelmet arra, hogy milyen súlyos méreteket öltött a tömeges illegális migráció Európában. Az uniós vezetők kétnapos brüsszeli csúcstalálkozóján az olasz kormányfő úgy nyilatkozott, nyolc hónapja még elképzelhetetlen volt, hogy a tagországok egyhangúlag egyetértsenek a határvédelem megerősítéséről. Meloni szerint paradigmaváltás történt az unióban, és ez Olaszországnak köszönhető.
Úgy véli, a korábban kételkedő tagországok vezetői végre megértették, hogy nem szabad különbséget tenni érkezési és másodlagos országok között, minden tagországot ugyanúgy érint a bevándorlás problémája, tehát a határok védelme jelenti a megoldást a migrációs krízisre.
Meloni elégedettségét fejezte ki, amiért a bizottság elfogadta a javaslatot, hogy 12 milliárd euróval támogassa a határok védelmét.
Hangsúlyozta, hogy az észak- afrikai országokat stratégiai partnerként kell kezelni, nem csupán a migrációs szempontokra kell fókuszálni. Az olasz miniszterelnök kiemelte, rendkívüli jelentősége volt a június 11-i tunéziai látogatásnak, amelyre Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Mark Rutte holland miniszterelnök is elkísérte. Meloni szerint a Tunéziával való együttműködési megállapodás példaértékű lehet a többi afrikai kiindulási és tranzitországokkal való kooperációban is.
Migránsok és olasz rendőrök a lampedusai regisztrációs központban 2023. június 14-én. Fotó: MTI/EPA/ANSA/Vincenzo Livieri
– Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a kontinens külső határait – hívta fel a figyelmet Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. – Minden eszközt be kell vetnünk az emberkereskedelem felszámolására, hiszen szemtanúi lehettünk, micsoda cinizmussal tevékenykednek a bűnszervezetek a Földközi-tengeren – hangsúlyozta Von der Leyen.
Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel együtt Mateusz Morawiecki lengyel elnök is tiltakozását fejezte ki az ülésen az uniós belügyminiszterek tanácsa által elfogadott kötelező migránskvótákkal kapcsolatban. Mindkét ország évek óta harcol ennek elfogadása ellen, valamint azt szeretné elérni, hogy ebben a kérdésben egyhangú döntés legyen a tagországok között.
Lengyelország jól tudja, mint jelent a szuverenitás, nincs rá szükség, hogy bárki is elmagyarázza. Hárommillió ukrán menekültet fogadott be, másfél millióan még mindig Lengyelországban vannak. A lengyelek megnyitották otthonaikat a valódi menekültek előtt
– nyilatkozta Morawiecki. Lengyelország elhanyagolható uniós támogatást kapott az ukrán menekültek után, most pedig húszezer euróra büntetnék minden egyes visszautasított bevándorlóért – méltatlankodott az igazságtalan elbánás miatt a lengyel kormányfő. Giorgia Meloni péntek délelőtt az olasz delegáció brüsszeli székházában tárgyalt a lengyel és a magyar miniszterelnökkel. Egyes sajtóelemzések szerint törést hozhatnak a lengyel–olasz kapcsolatokban a migráció megítélésében létrejött véleménykülönbségek. Morawiecki ugyanis Meloni egyik legfontosabb szövetségese az Európai Konzervatívok és Reformerek európai parlamenti pártcsaládban. A lengyel miniszterelnök a brüsszeli csúcstalálkozón cáfolta, hogy feszültségek alakultak volna ki olasz szövetségesével. Azt is hozzáfűzte, nem szeretnék, ha a lengyel városokban is megtörténne, ami Párizsban, Malmőben, Marseille-ben vagy Olaszországban zajlik – foglalta össze az Origo.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
