Már az amerikai hírszerzés sem hiszi, hogy az ukrán ellentámadás eléri a célját

Beigazolódni látszik az a várakozás, hogy Kijev nem fogja tudni teljesíteni egyik fő célját, nevezetesen azt, hogy visszaszerezze a déli Melitopol városát, és ezzel elvágja Moszkvát a szárazföldi összeköttetésétől a Krím félszigetet illetően – számolt be a The Washington Post napilap amerikai hírszerzési jelentésekre hivatkozva. A sikertelenség oka a jól kiépített orosz védelemben keresendő a források szerint.

Magyar Nemzet
Forrás: The Washington Post2023. 08. 18. 11:17
null
Donyeck, 2023. augusztus 10. Ukrán katonák ülnek egy önjáró lövegben a frontvonalnál, a kelet-ukrajnai Donyecki területen 2023. augusztus 9-én, az Ukrajna elleni orosz hadmûveletek második évében. MTI/AP/Libkos Fotó: Libkos
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az amerikai hírszerzési elemzések szerint az ukrán ellentámadás nem fogja elérni a kulcsfontosságú délkeleti Melitopol városát – idézte a The Washington Post amerikai napilap az értékelést ismerő személyeket.

A most már Washingtonban is nyugtázott ukrán sikertelenség oka a lap szerint a jól kiépített orosz védelemben keresendő.

Az orosz csapatok ugyanis nemcsak három szintű védelmi vonalat építettek ki, hanem köztük aknákat, lövészárkokat és csapdákat is telepítettek. A portál szerint az ukrán sikertelenségek lehetőséget adhatnak Moszkvának arra, hogy a nyugati fegyverek és a több tízmilliárd dolláros támogatások ellenére Kijev kudarcaira „mutogathasson”.

Szakértők körében régóta egyértelmű, hogy az ukrán ellentámadások valós célja, hogy a kritikus fontosságú Melitopol városát visszaszerezzék Oroszországtól – miközben az ország keletibb és északibb területein lévő ellentámadások inkább csak figyelemelterelésnek valók. A Krím kapujának tartott település ugyanis két fontos autópálya és egy vasútvonal kereszteződésében fekszik, amelyek lehetővé teszik Oroszország számára, hogy katonai személyzetet és felszerelést szállítson a félszigetről más megszállt dél-ukrajnai területekre.

Tisztviselői források szerint ugyan az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) azt tanácsolta Kijevnek, hogy egyetlen áttörési pontra koncentrálja az erejét, az ukrán stratégia más megközelítés mellett döntött.

A The Washington Post arra is emlékeztet, hogy a hírek szerint ugyan Washington és London figyelmeztette Kijevet, hogy a júniusban megindított ellentámadása során „komoly veszteségeket fog elszenvedni”, Kijev elfogadta az „eszköz- és emberveszteségeket, mint az orosz fő védelmi vonal áttörésének az árát”.

Azonban az eddigi eredmények után úgy látszik, a háborúban álló ország az árat megfizette, de a sikereket nem érte el.

Felismerve a sikertelenséget, Kijev taktikát váltott és kisebb egységekkel kezdte meg az ellenoffenzívát, ám ezzel is csupán néhány kisebb területet tudott visszaszerezni, zömében az első orosz védvonalakat áttörve. Ám annak ellenére, hogy a közelmúltban több Stryker páncélozott csapatszállító és Challenger harckocsi egységet is a frontra vezényelt, nem sikerült áttörnie az orosz fő védvonalakat.

Nemcsak Melitopol, hanem már az oda vezető út és a kisebb városok, mint Tokmak visszafoglalása is hatalmas kihívást jelent

 – fogalamzott Rob Lee, a Foreign Policy Research Institute katonai elemzője.

A The Washington Post szerint zárt ajtók mögött a kongresszus támogatása is „lankadni” kezdett az ukrán nehézségeket látva. A lap információi szerint „vádaskodások” kezdődtek, és egyes republikánus politikusok tiltakoznak a Biden-adminisztráció további húszmilliárd dolláros ukrajnai segélyét illetően. Más republikánusok és néhány demokrata pedig azért hibáztatják a Fehér Házat, hogy miért nem küldött korábban átütő erőt képviselő fegyvereket Ukrajnába.

Ugyanakkor amerikai tisztviselők szerint az F–16-os vadászgépek, vagy nagyobb távolságú rakétarendszerek sem tudták volna meghozni a kívánt eredményt. „Ezek a rendszerek sem jelentenek csodaszert” – fogalmazott az egyik tisztviselő.

Mark A. Milley tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke egy eheti interjúban azt is bevallotta, hogy: „Már néhány hónappal ezelőtt is mondtam, hogy ez az offenzíva hosszú, véres, lassú és nagyon-nagyon nehéz lesz.”

A tábornok pozitívumként ugyanakkor megjegyezte, hogy Kijev sikeresen csökkentette az orosz erők erejét, állapotát és morálját is.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter csütörtökön elismerte ugyan az ukrán ellentámadás lassú ütemét, de kijelentette, hogy Kijev nem hagyja abba a harcot, amíg vissza nem foglalja az összes területét.

Kritikusait pedig arra bíztatta, hogyha gyorsabb eredményeket akarnak, akkor csatlakozzanak az idegenlégióhoz. „Könnyű azt mondani, hogy gyorsan akarsz eredményt, ha nem vagy ott” – vetette oda.

Ukrán tisztviselők szerint most az ellentámadás sebessége azon múlik, hogy milyen gyorsan tudnak haladni az aknamentesítésekkel.

Elemzők szerint az Ukrajna előtt álló kihívások sokrétűek – közelgő rossz időjárás, utánpótlás- és emberállomány biztosítása –, de szinte mindenki egyetért abban, hogy Oroszország felülmúlta a várakozásokat, ami a megszállt területek védelmében mutatott képességeit illeti.

Borítókép: Ukrán katonák ülnek egy önjáró lövegben a frontvonalnál, a kelet-ukrajnai Donyecki területen 2023. augusztus 9-én (Forrás: MTI/AP/Libkos)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.