Így állnak most az orosz–kínai kapcsolatok + videó

Kína és Oroszország egyre szorosabb kapcsolata évtizedek óta tart, de azóta egyre közelebb kerülnek, hogy Oroszország elkezdte az ukrajnai invázióját. Vlagyimir Putyin orosz elnök nemsokára Kínába látogat, hogy elmélyítse a kínai-orosz kapcsolatokat.

2023. 09. 18. 21:17
LAVROV, Szergej; VANG Ji
Moszkva, 2023. szeptember 18. Az orosz külügyminisztérium által közreadott Szergej Lavrov orosz (b) és Vang Ji kínai külügyminiszter (j) moszkvai találkozója 2023. szeptember 18-án. MTI/EPA/Az orosz külügyminisztérium sajtószolgálata Fotó: -
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Megkezdte oroszországi látogatását Kína legfőbb diplomatája. Vang Ji államtanácsos több napot tölt Oroszországban, és többek között Szergej Lavrovval egyeztet.

A látogatás egyik fő célja, hogy előkészítsék Vlagyimir Putyin kínai látogatását, amelyre októberben kerülhet sor. Az orosz elnök Peking meghívására a jövő hónapban megrendezésre kerülő harmadik Belt and Road fórumon fog részt venni. Putyin az előző, két hasonló rendezvényen is jelen volt 2017-ben és 2019-ben.

Júliusban közel egy tucat kínai és orosz hadihajó 20 hadgyakorlatot tartott a Japán-tengeren, mielőtt 2300 tengeri mérföldes közös járőrözésbe kezdett volna, többek között az Alaszka melletti vizeken. A kínai védelmi minisztérium szerint ez a két művelet tükrözi a két ország és hadseregeik közötti stratégiai kölcsönös bizalom szintjét.

Kína és Oroszország egyre szorosabb kapcsolata évtizedek óta tart, de Oroszország ukrajnai inváziója szorosabbra fűzte az együttműködésüket. Mindkét ország egyértelmű stratégiai döntést hozott arról, hogy az egymással való kapcsolatokat helyezi előtérbe, tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok vezette Nyugatot közös fenyegetésének tekintik. 

A kétoldalú kapcsolatok elmélyítését a globális átrendeződés közös erőltetése kíséri, mivel a két ország a nem nyugati multilaterális intézményeket – például a BRICS-fórumot és a Sanghaji Együttműködési Szervezetet (SCO) – használja arra, hogy növelje befolyását a fejlődő világban. 

Bár jelenleg sem Peking, sem Moszkva nem tervezi hivatalos katonai szövetség létrehozását, egy nagyobb megrázkódtatás – például egy Tajvan körüli kínai–amerikai konfliktus – mégis előidézheti ezt,

legalábbis erről írnak a Foreign Policy című magazin szakértői. 

Kína és Oroszország valójában már a hidegháború végétől kezdve igyekszik jobb kapcsolatokat kiépíteni. Akkoriban Moszkva frusztrált lett a befolyásának és státusának elvesztése miatt, Peking pedig a nyugati szankciók áldozatának látta magát az 1989-es Tiananmen téri tüntetések erőszakos leverése után. Az 1990-es és 2000-es években a két ország feljavította kapcsolatait, rendezte vitatott határait, és elmélyítette fegyvereladásait. Oroszország a fejlett fegyverek domináns szállítójává vált Kína számára.

Amikor Hszi Csin-ping 2012-ben átvette a hatalmat, Kína már Oroszország legnagyobb kereskedelmi partnere volt, és a két ország rendszeresen tartott hadgyakorlatokat. A nemzetközi fórumokon kiálltak egymás mellett, ezzel párhuzamosan pedig megalapították az SCO-t és a BRICS-csoportosulást, hogy elmélyítsék az együttműködést a szomszédokkal és a nagy fejlődő országokkal.

Az évek során ahogy Kína nem volt hajlandó elítélni az orosz katonai akciókat Csecsenföldön, Grúziában, Szíriában és Ukrajnában, Oroszország teljes mértékben támogatta a Tajvannal, Hongkonggal, Tibettel és Hszincsianggal kapcsolatos kínai álláspontokat. A Kreml hallgatólagos támogatásáról tett tanúbizonyságot a Dél-kínai-tengeren és a Kelet-kínai-tengeren szomszédaival szemben támasztott kínai területi követelésekkel kapcsolatban is.

Az ukrajnai háború megindítása óta pedig Oroszország Kína leggyorsabban növekvő kereskedelmi partnerévé vált. Márciusi moszkvai látogatásán Hszi Csin-ping kijelentette, hogy az Oroszországgal való kapcsolatok elmélyítése stratégiai döntés, amelyet Kína hozott. Még a Wagner-csoport egykori vezetője, Jevgenyij Prigozsin júniusi lázadása sem változtatta meg érdemben Kína általános álláspontját Oroszországgal szemben.

A Foreign Policy elemzése szerint nem világos, hogy Hszi Csin-pingnek mennyire volt előzetes, részletes tudomása Putyin teljes körű háborúra vonatkozó terveiről, de kapcsolatuk kiállta a próbát. Ha valami, akkor az orosz háborúra adott nyugati válasz megerősítette Kína legrosszabb félelmeit, és még inkább arra ösztönözte, hogy Oroszországhoz igazodjon.

Peking jogosnak tekintette a NATO-bővítéssel kapcsolatos orosz biztonsági aggályokat, és elvárta, hogy a Nyugat foglalkozzon velük, miközben a háború megelőzésének vagy leállításának módját kereste. Ehelyett az Egyesült Államok, az Európai Unió és partnereik felfegyverezték Ukrajnát, és példátlan szankciókkal próbálták megbénítani Oroszországot. Ez természetesen felerősítette Pekingben az aggodalmakat, hogy Washington és szövetségesei hasonlóan viselkednének a Tajvannal kapcsolatos kínai tervekkel szemben.

Emellett mindkét ország felismerte, hogy míg a vezető demokráciák viszonylag egységesek, a globális dél számos országa továbbra is vonakodik akár a Nyugathoz, akár Kínához és Oroszországhoz csatlakozni. Hszi Csin-ping és Putyin szerint ezért a globális déli országok támogatásának megnyerése kulcsfontosságú ahhoz, hogy előnybe kerüljenek a nyugati hegemóniával szemben.

Borítókép: Az orosz külügyminisztérium által közreadott képen Szergej Lavrov orosz (b) és Vang Ji kínai külügyminiszter (j) moszkvai találkozója 2023. szeptember 18-án (Fotó: MTI/EPA/Az orosz külügyminisztérium sajtószolgálata)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.