„Zelenszkij a távozást tervezgeti”

Volodimir Zelenszkij rengeteg ingatlannal és bankszámlával rendelkezik Nyugaton. Biztos vagyok benne, hogy ezek figyelembevételével tervezi potenciális távozását – fogalmazott lapunknak adott interjújában Douglas Macgregor. A nyugalmazott amerikai ezredes szerint Ukrajna már megtett minden tőle telhetőt, a háború pedig a „Biden-fázisba” lépett.

2023. 10. 04. 4:50
ZELENSZKIJ, Volodimir; TRUDEAU, Justin
Ottawa, 2023. szeptember 23. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatójukon Ottawában 2023. szeptember 22-én. MTI/AP/The Canadian Press/Sean Kilpatrick Fotó: Sean Kilpatrick
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Az ukrán ellentámadás nem hozta meg a tőle várt reményeket, ráadásul nemsokára beköszönt az őszi, esős időjárás, amely lehetetlenné teszi a szárazföldi műveletek végrehajtását. Képesek lehetnek az ukránok még egy utolsó, nagy támadásra az elkövetkező hetekben?

– Az ukrán hadsereg teljesen kimerült. Kisebb, korlátozott támadásokon kívül mást nem igazán tudnak tenni, ezek is csak arra jók, hogy az erő illúzióját fenntartsák. Mindeközben Moszkva a rendelkezésre álló, nyílt források és információk szerint több száz kilométer hosszú új vasútvonal kiépítésébe kezdett Kelet-Ukrajnában. Az egyik szakasz a donyecki Burne településétől húzódik Marovodnéig. 

Ez lerövidíti a távot a nyugat-oroszországi Rosztov-na-Donu és Mariupol között, elhárítva ezzel az ukrán tüzérségi és rakétatámadások jelentette fenyegetést.

Ezt követően a vonal tovább halad a tengerpart mentén Berdjanszkba, ahonnan pedig Melitopolba veszi az irányt. Ezeknek az infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően az orosz logisztikai útvonalak az amerikai HIMARS-rakétarendszerek távolságán kívül kerülnek, ugyanakkor a brit Storm Shadow cirkálórakétákkal vagy a szintén amerikai ATACMS ballisztikus rakétákkal még mindig elérhetik őket az ukránok. Emellett az új utánpótlás vonalak a jövőben egy nagyobb offenzíva indítását is lehetővé teszik az oroszok számára.

– Nemrégiben megérkeztek az első Abrams tankok Ukrajnába. Hozhatnak ezek vagy akár az F–16-os vadászgépek bármiféle változást?

– Nem. Hadseregeket nem lehet csak úgy, háború közben felépíteni. Ez hosszú éveken át tartó folyamat, a humán erőforrások, a hadi eszközök, a modernizáció és a kiképzés terén is. 

Az ukrán harctéri sikerekre vonatkozó elvárások sosem voltak reálisak.

Ráadásul a NATO által nyújtott kiképzés és tanácsadás nem illeszkedik a kelet-ukrajnai hadviseléshez. Az orosz katonai erő a csapásmérő eszközök – rakéták, tüzérség, drónok és vadászgépek – szisztematikus integrációján nyugszik, űr- és szárazföldi megfigyeléssel párosulva. Amint az orosz egységek mélységi védelmet alakítottak ki Kelet-Ukrajnában, a pontos és pusztító tüzérségi és rakétacsapások ellen szinte semmi esélyük sem volt az ukrán szárazföldi és légi erőknek. 

– A napokban úgy fogalmazott, kezdetét vette a háború „Biden-fázisa”. Mit ért ez alatt?

– Ukrajna megtett minden tőle telhetőt. A Biden-fázis azt jelenti, hogy Ukrajna katonai, gazdasági és pénzügyi értelemben az Egyesült Államok 51. állama lett. 

A Biden-adminisztráció gyakorlatilag Ukrajna tulajdonosává vált.

– Ugyanakkor a sokat emlegetett „Ukrajna-fáradtság” valós és súlyosabb, mint eddig bármikor a háború kitörése óta. Ezt jelzik a lengyel és szlovákiai fejlemények, valamint Washington is arra utaló jeleket küld Kijev felé, hogy veszélyben a rendíthetetlen támogatás. Aggódnia kellene Zelenszkijéknek? 

Volodimir Zelenszkij rengeteg ingatlannal és bankszámlával rendelkezik Nyugaton. Biztos vagyok benne, hogy ezek figyelembevételével tervezi potenciális távozását.

Douglas Macgregor nyugalmazott ezredes, a Pentagon korábbi tanácsadója

– Hogyan befolyásolhatja a közelgő elnökválasztási kampány az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás mértékét?

– Az amerikaiakat ritkán érdekli bármi is, ami a határaikon kívül történik, és ha ők dönthetnének, valószínűleg tartózkodnának minden tengerentúli beavatkozástól vagy szövetségi rendszertől. 1917-ben és 1941-ben Woodrow Wilson, illetve Franklin D. Roosevelt elnökök belemanőverezték Amerikát egy háborúba, két olyan állammal – Németországgal és Japánnal –, amellyel az Egyesült Államok évtizedek óta jó kapcsolatokat ápolt. Az amerikai nép sem az első, sem a második világháborúban nem akart belekeveredni. 

A mostani helyzet sem más. 

A potenciális csőd és az adósságok által gerjesztett infláció, valamint a Biden-kormányzat káros politikája okozta csalódottság, frusztráció is amellett szól, hogy véget kell vetni az ukrajnai konfliktusnak, mégpedig a vietnámi modellhez hasonlóan. Naivitás ugyanakkor azt gondolni, hogy Washingtonban győzni fog a racionalitás.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatójukon Ottawában 2023. szeptember 22-én (Fotó: MTI/AP/The Canadian Press/Sean Kilpatrick)
 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.