Európai Tanács Charles Michel Európai Unió

Elkezdődött az elnök kerestetik valóságshow Brüsszelben

Hideg zuhanyként érte Brüsszelt és a tagállami vezetőket Charles Michel bejelentése, hogy EP-képviselőnek jelölteti magát, és megválasztása esetén lemond mostani tisztségéről. Az így előálló helyzet kezelésére szabály hiányában a legkülönfélébb javaslatok születnek. Sokan nemcsak magát a döntést, de a bejelentés módját sem tartják tisztességesnek.

Forrás: Politico, Financial Times2024. 01. 12. 9:04

VON DER LEYEN, Ursula; MICHEL, Charles — Peking, 2023. december 7. Charles Michel, az Európai Tanács (b) és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sajtóértekezletük végén Pekingben 2023. december 7-én. MTI/EPA/Andres Martinez Casares Fotó: Andres Martinez Casares

Az első döbbenet átadta helyét a felháborodásnak Brüsszelben, miután az Európai Tanács elnöke bejelentette, hogy európai parlamenti képviselőnek jelölteti magát. Ez pedig azzal jár, hogy megválasztása esetén – ami szinte biztosra vehető – jóval mandátumának novemberi lejárata előtt távozik pozíciójából – épp akkor, amikor az új izottság összeállítása körüli vitákban neki kellene megegyezésre bírni a tagállami vezetőket.

További Külföld híreink

Orbán Viktortól rettegnek Brüsszelben

Az, hogy a jelek szerint Michel inkább törődik a jövőjével, mint a jelenlegi pozíciójával, sokak nemtetszését váltotta ki.

Ez abszolút botrányos dolog

− idézte a Politico hírportál Andrew Duffot, az Európai Politikai Központ munkatársát.

Azt, hogy az európai parlamenti jelöltség megfelelő-e erre a felelősségre való tekintettel, Charles Michelnek magának kell felmérnie

− vélekedett Karoline Edtstadler osztrák EU-ügyi miniszter.

A döntés ráadásul összeférhetetlenségi problémákat is felvet, hiszen egyrészt Michelnek nem lesz könnyű elválasztania a kampánytevékenységét a jelenlegi tisztségében tett nyilatkozataitól. Emellett többen attól is tartanak, hogy tisztességtelen előnyt élvez más jelöltekkel szemben, mert esetleg felhasználhatja a rendelkezésére álló csapatot és erőforrásokat – bár ezt a hozzá közel állók igyekeznek cáfolni.

A legfontosabb kérdés azonban, hogy mi lesz az Európai Tanács vezetésével, ha Michel júliusban angolosan távozik. A pozíció betöltése része azoknak a politikai alkuknak, amelyek az új bizottság felállítását előzik meg. Mint fentebb már említettük, az ezzel kapcsolatos kompromisszumkeresés éppen a távozó elnök feladata lenne, azonban Michel EP-képviselőként ebben már nem vehet részt.

Egyesek azt is felvetették, hogy azonnal le kellene mondania, Michelnek azonban ez nem áll szándékában.

A helyzet áthidalására több megoldási javaslat is született. Luc Frieden luxemburgi miniszterelnök szerint a soros elnökséget betöltő Belgium miniszterelnöke, Alexander de Croo pótolhatná Michelt, vagy pedig egy átmeneti elnököt kellene választani, aki végigviszi a mandátum hátralévő részét.

Az Európai Tanács elnökeként teljes mértékben számít rá, makulátlanul betartja a szabályokat, és nincs oka arra, hogy lemondjon

− szögezte le egy hozzá közel álló tisztviselő.

Charles Michel nem sokat tett le az asztalra a tanács elnökeként, valamint sokszor támadták horribilis utazási költségei miatt is. Amikor jövő szerdán az Európai Parlament elé áll Strasbourgban, valószínűleg nem sok jóra számíthat majd a képviselőktől.

A jelenlegi tervek szerint az EU vezetői június 17-én és június 7-28-án tartanak megbeszélést Michel utódlásáról. A lehetséges jelölteké között felmerült Pedro Sánchez spanyol és Mette Frederiksen dán kormányfő, illetve Mario Draghi korábbi olasz miniszterelnök neve is.

További Külföld híreink

Újabb politikus jelentkezett be Charles Michel helyére?

Lapunk megkeresésére Kalas Vivien, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének (Eustrat) munkatársa elmondta, hogy az eddigi tapasztalatok alapján a leendő elnök valamely nagy európai pártcsaládból, és kisebb vagy keleti tagországból fog kikerülni, hogy a semlegességét, pártatlanságát biztosítsák.

Olyan felvetés is napvilágot látott, hogy egyesíteni kellene a bizottság és a tanács elnökének pozícióját. Kalas Vivien szerint e mellett és ellene is szólnak érvek. Egyrészt a két pozíció egyesítésével egyértelművé válna, hogy ki az EU vezetője, másrészt viszont azt is jelentené, hogy egy közösségi érdekeket képviselő intézmény – a bizottság – vezetőjének kellene elősegítenie a megegyezést az Európai Tanácsban. A semlegessége nem lenne így biztosítva, félő, hogy föderálisabb irányba igyekezne terelni az EU-t, a nemzetek súlya pedig csökkenne – figyelmeztetett a szakértő.