– hívta fel a figyelmet a Mandiner megkeresésére Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója, utalva arra, hogy bár az ukrán jogszabály szigorú engedélyekhez és ellenőrzésekhez köti a termesztést és az értékesítést, ennek betartása nagyon nehéz lesz.

A szakértő szerint a határvédelem megerősítését is követelheti Zelenszkij lépése, hiszen a menekültek számát nézve, ha tömegével próbálnak majd cannabist átcsempészni, az idővel Magyarországra is hatással lehet, pláne, ha később a magyar egészségügynek kell ápolnia a függőket. Téglásy Kristóf úgy véli,

ami alaposan fellendítheti a feketekereskedelmet és ronthat a közbiztonság helyzetén.

A Drogkutató Intézetnek adott interjújában Somkuti Bálint, a Mathias Corvinus Collegium kutatótanára arról beszélt, hogy bár a kijevi parlament a katonaságnak, rekreációs és rehabilitációs céllal legalizálta a marihuánát, ha egy ilyen kiskaput a döntéshozók kinyitnak, azt utólag már nagyon nehezen tudják bezárni.

Számtalan kérdés vetődik fel: az érintettek kiktől, honnan és hogyan szerzik be, mekkora adagokat vásárolhatnak, kik ellenőrzik ezt a területet, továbbá mi a biztosíték arra, hogy csak a katonák használják, és nem adnak a szerből másoknak is – sorolta Somkuti Bálint. Szerinte ugyancsak nagy kérdés, mi lesz azokkal, akiknek a szervezete hamar hozzászokik a kapudrognak tartott marihuánához, és ezután erősebb kábítószerek felé fordulnak.

Németország is a legalizációra készül, a tervek szerint 25 gramm marihuána birtoklása, havi ötven gramm vásárlása, valamint három növény otthoni termesztése lesz engedélyezett rekreációs célból. A szakértők a németek esetében is attól tartanak, hogy a cannabis legalizálása után kettős drogpiac jön létre, hiszen a fogyasztók a feketepiacon régóta kapható erősebb és olcsóbb, valamint az állam által vizsgált gyengébb és drágább marihuána közül választhatnak majd.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (j) látogatást tesz a frontvonalon fekvő kelet-ukrajnai Avgyijivkában (Fotó: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat)