Továbbra is megoldatlan a migrációs helyzet Európában. A megállás nélküli migrációs nyomás komoly biztonságpolitikai kockázatot jelent, Brüsszel mégis erősködik, és mindenki számára kötelezővé teszi a migrációs paktum elfogadását. A kezdeti szolidaritás a bürokraták parancsává vált. Pedig a tapasztalat már bizonyította: amelyik országot elözönlik a migránsok, ott előbb-utóbb a konfliktus, a leszámolás és a rettegés lesz úrrá. A brüsszeli migrációs nyomás, az új migrációs törvény csak bajt hozhat ránk. Az EU migrációs politikája a gyakorlatban megbukott.
A 2015-ös Willkommen
Európát elárasztották a migránsok – 2015-től hatalmas intenzitással, az európai országok törvényeit és lakosainak jogait semmibe véve óriási tömegek érkeztek két fő útvonalat használva: az olasz partokat elérő földközi-tengerit és a szárazföldön át vezető, emiatt biztonságos és közkedvelt balkánit. A migránsok többsége Szíriából és Afganisztánból indult meg szerencsét próbálni.
A több tucat vagy akár több száz migránsból álló hordákat főként fiatal férfiak alkották.
A 2015-ös válságra reagáló európai uniós migrációs és menekültügyi jogalkotási folyamatban a szolidaritás és felelősségvállalás váltak azokká a kifejezésekké, amelyek mögé el lehetett rejteni a meghatározó vezetők által diktált politikai tartalmakat. Ha visszatekintünk, Angela Merkel korábbi német szövetségi kancellár 2015 augusztusának végén olyan nyilatkozatot tett közzé, amely szerint a Szíriából érkezett személyeket nem küldi vissza abba az EU-s országba, ahol beléptek. Ez után szeptemberben úgy fogalmazott Angela Merkel, hogy „a politikai menedékjogra jogosultak befogadásának nincs felső korlátja”.
Magyarország és a migrációs nyomás
A balkáni útvonalon, vagyis Törökországon, Görögországon, Észak-Macedónián és Szerbián át érkező migránstömegek a síneket követve, Röszkénél léptek be illegálisan Magyarországra, és bár a magyar hatóságok igyekeztek rávenni őket, hogy fáradjanak el a regisztrációs pontokra, ők ezt figyelmen kívül hagyták.
Volt, hogy ideiglenesen az M5-ös autópályát is lezárták, mert több száz migráns tört ki a gyűjtőpontról, és gyalog indult meg Budapest felé.
A budapesti Keleti-pályaudvaron is tarthatatlanná vált a helyzet. 2015. szeptember 1-jén megjelent cikkében az Origó azt írta, menekültek százai rekedtek a budapesti Keleti pályaudvaron, ahová abban a reményben érkeztek, hogy feljutnak egy Németországba tartó vonatra.
A zsúfolt épületben tarthatatlanná vált a helyzet, a rendőrség vetett véget a várakozásnak, lezárta és kiürítette a pályaudvart – írta a cikk szerzője.
A helyszínen készült drámai fotókon az látható, ahogy a magyar rendőrök minden erejükkel igyekeznek kordában tartani a kiabáló, kapálózó tömeget. A kiterelt migránsok utána a pályaudvar előtt kezdtek tüntetésbe.
A magyar megoldás és a röszkei csata
Magyarország kormánya már 2015 júniusában bejelentette a műszaki határzár építését (azaz a négy méter magas és 175 kilométer hosszú kerítést a déli, szerb határ mentén). A következő lépés szeptemberben jött, amikor Magyarországban életbe lépett a jogi határzár is. A preventív lépések fokozására (ami a magyar–horvát határ lezárását is jelentette) azért is volt szükség, mert a nyugati vezetők nyilatkozatai tovább gerjesztették a migrációt.
A migránsokat azonban nem érdekelte a kerítés, úgy gondolták, ők a törvényen felül állnak, és joguk van kedvükre átlépni a határokat. Elgondolásukat pedig erőszakkal is készek voltak véghez vinni. 2015. szeptember 16-án agresszív migránsok csoportja rátámadt a magyar határőrökre. Az azóta röszkei csata néven ismertté vált összecsapás során a migránsok a lezárt határ előtt gyűltek össze, és kövekkel, téglákkal, faágakkal és minden mozdítható, fegyverként használható tárggyal dobálták a szolgálatot teljesítő, az országot és egész Európát védő magyar egyenruhásokat.
Törtek-zúztak, gyújtogattak, jelentős kárt okozva a határ szerbiai oldalának infrastruktúrájában.
Az egymást hergelő, kiabáló, kerítést rugdosó migránsok ultimátumot adtak: ha nem engedik be őket, áttörik a kerítést. A magyar hatóságok előbb igyekeztek jobb belátásra bírni a migránstömeget, még arab tolmácsot is hívtak, hogy legyen a segítségükre.
Az illegális határátlépésre készülő férfiak azonban nem voltak hajlandók együttműködni. A magyarok végül kénytelenek voltak könnygázt és vízágyút bevetni.
A zavargásban húsz rendőr sérült meg. Több migránst is előállítottak, köztük Ahmet H.-t, a támadás egyik fő irányítóját, akit annak ellenére, hogy a baloldal már-már mártírrá avatott, és sztárügyvéd védett, négy évre börtönbe zártak, majd kitoloncoltak.
Magyarország azóta is minden erejével azon van, hogy megvédje határait migrációs nyomástól.
Magyarország határait megvédtük, és azóta is minden nap megvédjük
– írta 2022-ben, pontosan hét évvel a röszkei csata után Facebook-oldalára a magyar miniszterelnök. Orbán Viktor később egy videót is kitett a közösségi oldalaira, amelyben jelezte: most már határvadászok védik Magyarország déli határát.
A 2015-ben felépült magyar határzár megtette hatását.
A migránsok nem tudtak többé tömegesen bejutni az ország területére.
Próbálkozások persze továbbra is voltak, létrákkal és drótvágókkal felfegyverkezve érkeztek a határhoz, hogy aztán átvágják magukat a kerítésen.
A magyar hatóságok azonban ezeket a próbálkozásokat rendre megakadályozták, a migránsokat pedig visszairányították a szerb oldalra.
Soros és az ellenzék is beszállt
2015 szeptemberének végén még Soros György is beszállt a ringbe és a MarketWatch oldalán megjelent írásában megerősítette, hogy a menedékkérőket az európai kapacitásoknak megfelelően kell elhelyezni.
Ebben a javaslatban már visszacseng az elosztások és kvóták rendszere, de írt még többek között közös EU-s menekültügyi és migrációs hivatal felállításának szükségességéről, és kritizálta a magyarországi gyakorlatot. Soros azzal támadta Orbán Viktort, hogy alárendeli a menedékkérők jogait a határok védelmének.
Magyarországra a migrációt feltartóztató politikája miatt egyre nagyobb nyomást helyeztek a nemzetközi, különösen az európai uniós porondon. Ami a belpolitikai állapotokat illeti a hazai ellenzék szokásához híven kritikátlanul csatlakozott ahhoz, hogy az európai közvélemény elől elrejtsék, hogy az unió milyen átformálása vette kezdetét 2015 után.
Csak néhány példa:
– 2015-ben Kunhalmi Ágnes műbalhénak nevezte a migránsáradatot.
– A DK elnöke a déli határ mellett közölte: a migráció nem rejt veszélyeket.
– Az (akkoriban) MSZP EP-képviselőjeként jegyzett, Ujhelyi István azt hangoztatta, hogy nem lesz kötelező betelepítési kvóta.
– Dobrev Klára az ufókhoz hasonlította a kormány migrációs narratíváját, mondván, hogy egyik sem létezik.
– Mirkóczi Ádám, egykori jobbikos, majd a teljes baloldal támogatását élvező politikus rémhírterjesztésnek nevezte a bevándorlási tervekről szóló nemzeti konzultációt.
Lövöldözés, embercsempészet, rettegés – ettől védte meg a határkerítés Magyarországot
Miközben Magyarországon rendeződött a helyzet, a balkáni országokban egyre súlyosabbá vált a migrációs nyomás. A feltorlódott migránsok ugyanis nem tudtak merre menni, ezért a határ közelében táboroztak le, hogy aztán időről időre megpróbáljanak átlógni a kerítésen.
Egyre több házat vettek birtokukba, elárasztották a boltokat, utcákat, parkokat, köztereket, a határ menti erdősávot pedig teljes mértékben uralmuk alá vonták. A Vajdaság északi részén lévő települések migránsgettókká váltak. Szabadka, Horgos, Zombor – csak néhány település azok közül, melyek éveken át szenvedtek a migránsok állandó jelenlététől.
Idővel az embercsempészbandák is megjelentek, melyek busás összegeket szedtek be a migránsoktól, cserébe azt ígérték, segítenek nekik átjutni a kerítésen. Fegyvereket is bevetettek céljaik eléréséhez. 2022 nyarán történt az első súlyos leszámolás. A V4NA nemzetközi hírügynökség cikksorozata szerint Szabadkán, a határ menti erdőben történt lövöldözés, melyben egy migráns meghalt, több pedig megsérült.
Egyes információk szerint azonban ennél jóval több sérült és halott lehet
– írta akkor a V4NA.
Egy másik cikkükben pedig már azt írták, az erdőt ellenőrzésük alatt tartó afgánok és marokkóiak véres leszámolása történt a városszéli erdőben:
A migránsok akkor estek egymásnak, amikor afgánok egy csoportja betört egy másik illegális banda táborába, majd automata fegyverekkel felvértezve tüzet nyitott az ott lévőkre. A puskák mellett késekkel is rájuk támadtak... egész nap háborús hangulat volt az észak-szerbiai városban. Folyamatos hozták ki a sérülteket a mentősök az erdőből, szinte percenként hangos szirénaszóra lehettek figyelmesek a helyiek.
Az erdőkből kihallatszó fegyverropogás idővel mindennapossá vált. A helyiek esténként otthonukba visszahúzódva, rettegve várták, hogy véget érjenek a borzalmak.
A migránsok közötti fegyveres konfliktus nem korlátozódott az erdő sötétjére. Tavaly szeptemberben Szabadka egyik központi bevásárlóközpontjának parkolójában, a délutáni csúcsforgalom idején lőttek le egy migránst.
A parkolóban a hétvégi bevásárlásukat intéző egészségügyi dolgozók látták el a sérültet, majd a mentők is kiérkeztek, akik elszállították a hangosan jajveszékelő, s ezzel mindenkit halálra rémítő migránst. A rendőrök a helyszínről két illegális bevándorlót vezettek el
– írta az eset kapcsán a Magyar Nemzet.
Szerbiában is betelt a pohár
Az éveken át tartó rettegésnek tavaly októberben lett vége, egy három áldozatot követelő horgosi leszámolás után Alekszandar Vucsics szerb államfő kijelentette:
A migránsok nem használhatják fel a területünket konfrontációra, gondoskodunk ennek leállításáról, ha kell, a hadsereget is bevonjuk... Be fogjuk ezt fejezni.
