Hogy a szociáldemokrata tárcavezető támogatni fogja-e a sorkatonaság visszatérését, egyelőre nem tudni, közölte, nyárig álláspontot fog foglalni.

Hogyan képzeli el Németország a sorkatonaságot?

Arról, hogy hogyan nézhet majd ki a gyakorlatban a kötelező katonai szolgálat, a brit The Telegraph lap írt részletesen, két forgatókönyvet ismertetve. Az első szerint az intézkedés minden 18. életévét betöltöttet érintene, még a nőket is. Ehhez egyébként alkotmánymódosításra lenne szükség, a német védelmi minisztériumon belül viszont úgy látják, lenne hozzá támogatottság a lakosság részéről. Felmerült emellett az is, hogy csak a férfiakra vonatkozzon a sorkatonaság: nekik egy online űrlapot kellene kitölteniük, amelynek alapján kiválasztanák őket a kötelező katonai szolgálatra.

Egyes híradások szerint a harmadik opció a legvalószínűtlenebb, ugyanis Pistorious nemrégiben maga is arról beszélt, szükség van a kötelező katonai szolgálatra, egyúttal hibának nevezte a 2011-es döntést. Mindeközben a berlini vezetés 180-200 ezerre növelné a fegyveres erők létszámát, de még a védelmi tárca is szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy sorozás nélkül van-e erre esély. Olaf Scholz német kancellár korábban már jelezte, ellenzi a kötelező katonai szolgálat visszavezetését, hasonló álláspontot fogalmaztak meg koalíciós partnerei is.

Melyik európai mintát választhatja Berlin a sorkatonaságra?

A sorkatonaság be- vagy éppen visszavezetése nemcsak Németországban került napirendre az utóbbi években, hanem egész Európában.

A német politikus atomfegyverrel képzelte el az uniós hadsereget, amelyet szerinte Franciaországnak kell felajánlania – ezzel kapcsolatban a Magyar Nemzetnek Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója elmondta, Manfred Weberen a kétségbeesés jeleit lehet látni. Mindezek ellenére amennyiben Berlin a sorkatonaság bevezetése mellett dönt, van honnan inspirálódnia.

Svédországban a 2010-es felfüggesztés után – a Krím félsziget 2014-es elfoglalásának következményeként – 2017-ben hozták vissza a sorkatonaságot: minden 18 évesnek egy általános felmérésre kell jelentkeznie, viszont csak öt-tíz százalékuk – beleértve a férfiakat és a nőket – vállal katonai szolgálatot, valamint csak azokat toborozzák be, akik hajlandók csatlakozni a hadsereghez. A sorkatonaság egy évre szól, nem kizárt, hogy Pistorius egy hasonló modell mellett fog dönteni. Dániában 18 éves kortól kötelező a katonai szolgálat a férfiak számára, 2026-tól viszont már nők is csatlakozhatnak. Norvégiában 2016 óta nőknek és férfiaknak is kötelező a katonai szolgálat, ám orvosi vizsgálat dönti el, kik alkalmasak a feladatokra. Mindez még nem jelent automatikusan katonai szolgálatot, ugyanis a skandináv országban sem hívnak be mindenkit.

A 18 és 35 év közötti férfiakat egy féléves katonai szolgálatot kell teljesíteniük, ám ha valaki etikai okok miatt erre nem hajlandó, kilenc hónapig közszolgálati feladatokat kell ellátniuk. A nőknek opcionális a hadseregbe való jelentkezés. A balti államok esete megint más, hiszen Oroszország közelsége miatt itt a legnagyobbak az aggodalmak egy esetleges orosz támadás miatt. Lettországban visszaállították a katonai szolgálatot és az idei évtől kezdve minden 18–27 éves férfit be lehet sorozni legfeljebb 11 hónapra, a nők önkéntes alapon vehetnek részt. Litvániában szintén a Krím félsziget 2014-es elfoglalása jelentette a fordulópontot: 2015-ben bevezették a sorkatonaságot, mindössze néhány évvel azután, hogy eltörölték. Évente körülbelül 3500 lettet soroznak be.

Borítókép: Katonák a német haderő, a Bundeswehr évenkénti szárazföldi hadgyakorlatának sajtónyilvános napján, 2022. október 17-én az észak-németországi Bergenben (Fotó: MTI/EPA/Friedemann Vogel)