Humanitárius munkának álcázzák tevékenységüket, és főként a roma lakosságot célozzák meg – írta a vahabita aktivitásról szóló tegnapi cikkében a Vecernje Novosti című szerb napilap. A cikk szerint a toborzók Bosznia-Hercegovinából és a délnyugat-szerbiai Szandzsákból származnak, elsősorban a hitükben gyenge muszlim cigányokat keresik fel, akik szegénységben élnek, így könnyű segítséget ígérni nekik. Eledin Asceric, a szerbiai iszlám közösség egyik vezetője elismerte, egyesek haszonszerzés céljából agitálnak, s mivel a romák könnyen manipulálhatók, termékeny talajra találhatnak a szélsőséges nézetek. Darko Trifunovic, a Belgrádi Egyetem Biztonságpolitikai Karának professzora úgy véli, nem kétséges, hogy egyfajta iszlamizáció folyik a cigányok körében, ráadásul a szélsőségességet gyakran emberi jogi szervezetek tevékenységének álcája alatt terjesztik. Mint mondta, a szerbiai iszlám közösség képtelen egyedül megbirkózni a problémával, és a vahabizmust nem tiltja a törvény.
A belgrádi belügyminisztérium szerint Szerbiában 608 vahabita mozgalmi tagot tartanak nyilván, ezek közül tíz állandó megfigyelés alatt áll, mivel ők az Iszlám Állam oldalán is harcoltak. A nagy többségben muszlim bosnyákok által lakott Szandzsák régió Szerbián belül is veszélyzónát jelent, a szomszédos Boszniában viszont 3400 úgynevezett alvó sejtről tudnak a biztonsági szervek. Ez utóbbi adatot Milorad Dodik, a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke közölte, aki egy korábbi interjúban arra is figyelmeztetett, hogy a lakosság arányát tekintve Bosznia-Hercegovinából és Koszovóból mentek el a legtöbben a szíriai harctérre a szélsőséges eszmék védelmezőiként. Sokan vitatják a Dodik által ismertetett adatokat, mivel azokat semmivel nem támasztotta alá. Egyes információk szerint a titkosszolgálatok csak néhány száz csoportról tudnak. Boszniában az utóbbi időben több terrortámadás is történt, az akciók mögött kizárólag vahabiták álltak. A vahabita az iszlám szunnita ágának egy rendkívül konzervatív mozgalma. Legfontosabb tanítása szerint az iszlámnak teljes mértékben a Koránra kell épülnie és meg kell tisztítani minden, a középkor idején rárakódott felesleges és erkölcstelen dologtól, mint a zene, a dohányzás, a kávéivás stb. A mozgalom hátországa Szaúd-Arábia. Bosznia-Hercegovinát jelenleg az iszlám radikalizmus egyik melegágyaként emlegetik Európában. Angyal Ágnes, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója egy nemrég megjelent tanulmányában ugyanakkor kiemeli: az ország muzulmán többségű lakossága teljesen elutasítja az iszlám radikálisokat. A szakértő megemlíti, hogy bár a boszniai terrorakciók mindegyikét muzulmánok követték el, a merénylők egyikének sem volt közvetlen kapcsolata szélsőséges iszlamista terrorszervezetekkel. Az elkövetés módja különbözik az Iszlám Állam és az al-Kaida módszereitől, és egyszer sem irányult civilek ellen. Bár az akciók egyénileg szervezettek voltak, semmilyen összefüggést vagy központi „vezérlést” nem lehet feltételezni mögöttük – fogalmaz az elemző. Tény viszont, hogy a négymillió lakosú Bosznia nagy létszámban „exportált” harcosokat a Közel-Keletre, és a közülük hazatérőket aligha hagyták hidegen a távolban megtapasztalt vérengzések. Utánpótlása már csak azért is lehet a radikális iszlám követőinek Bosznia-Hercegovinában, mert a fiatalok több mint hatvan százaléka munkanélküli, azaz kallódik, így könnyen befolyásolható.
