Keresztény falvakban mészárolnak a terroristák, veszélyben Jézus nyelve

2013. szeptember 10., kedd 12:40, frissítve: kedd 19:58

A Damaszkusztól hatvan kilométerre északra fekvő Maaloula faluban megöltek három fiatal keresztényt, akik még Jézus nyelvét beszélték – írja a Vatikáni Rádió weboldala. Vagyis már most bekövetkezni látszik mindaz, amitől annyian féltek az úgynevezett felkelőket bátorító, kilátásba helyezett amerikai fegyveres beavatkozás kapcsán: több ezer éves, ám ma is elevenen élő kulturális értékek tűnhetnek el.

Az AsiaNews hírügynökség tájékoztatása szerint iszlamista felkelők betörtek a keresztények otthonaiba, templomokat romboltak le. Vasárnap megöltek három keresztényt, holttestüket az út szélén hagyták, hat fiatal keresztényt pedig foglyul ejtettek. Az emberek nem mernek kimenni az utcára, még arra sincs lehetőségük, hogy elmeneküljenek.

A főváros plébániái befogadták a még előzőleg elmenekült családokat, de az élelmiszer hamarosan elfogy. A Szabad Szíriai Hadsereg lázadó csapat tagjai szeptember 5-én szállták meg a falut, legyőzve Aszad csapatait, egy al-Kaidával szövetséges brigád segítségének köszönhetően. Miután ellenőrzésük alá vonták a várost, az iszlamisták megszentségtelenítették a keresztény épületeket, lerombolták a görög katolikus kolostor kupolájának keresztjét. A város sejkje elítélte a támadásokat, megállapítva, hogy az erőszakos tetteket nem lehet sem Allah, sem Mohamed nevében végrehajtani.

Népirtás várhat a keresztényekre

Ha a felkelők elfoglalnák az Aszadék által uralt területeket, keresztények újabb tömegei eshetnek áldozatul muszlim fanatikusok indulatainak – vetítettük előre korábban. Térképünkön látható, hogy Szíria keresztény lakossága által lakott területek jelentős része még a kormányerők ellenőrzése alatt van, elsősorban őket veszélyeztetné a lázadók győzelme. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő lapunknak kifejtette: a népirtás veszélye valóban fennáll, hiszen a felkelők „Irtsuk ki az alavitákat és a keresztényeket!” jelszavakkal indultak harcba, és eddig 450 ezer kereszténynek kellett elmenekülnie az országból.

Fotó: MNO

Ha Szíria szétesik, Nógrádi szerint libanoni, török és szaúdi érdekek nyerhetnek teret. Recep Tayyip Erdogan török kormányfő számára létkérdés lenne egy győztes háború, amely során bevonulhatna akár a szír határ mentén követelt területekre. Ugyanakkor kérdés, hogy hova tér haza a több mint kétmillió szír menekült, akik ellepték a vízben igen szegény Jordániát és Libanont. Emellett a többi szunnita többségű országban is megkezdődhetnek a keresztények és más vallási vagy etnikai kisebbségek elleni népirtások, vérbe borítva a térséget.

A Damaszkusztól 60 kilométerre található településen mintegy kétezren élnek, és egy részük még a Jézus által használt ősi arámi nyelv egy változatát beszélik. Az MNO korábbi cikkében már rámutatott, hogy ahová az Amerikai Egyesült Államok hadserege beteszi a lábát, ott több ezer éves élő kultúrák pusztulnak el. Mint ahogy arra ma már a világ szinte minden keresztény vezetője felhívja a figyelmet, a szíriai katonai műveletekért – és en bloc a közel-keleti háborúknak is – a keresztény közösségek fizetik a legnagyobb árat. III. Gergely Laham melkita bizánci katolikus pátriárka is arra figyelmeztetett, hogy ha külföldi katonai csapások érik Szíriát, akkor az csak súlyosbítani fogja a lakosság szenvedéseit.

Fotó: MNO

A most megtámadott falu egyike annak a néhány településnek, ahonnan az amerikai Passió című mozifilm arámi dialektusát kölcsönözték, vagyis az ott ma is beszélt nyelv lehetett Jézus Krisztus anyanyelve. E nyelv különlegessége, hogy legalább 3000 éve biztosan szinte változatlan formában beszélik, első írásbeli nyoma a Krisztus előtti X. századból származik. A Damaszkusztól északra fekvő három hegyi falu 10 ezer lakosa mind a mai napig arámi nyelven köszönti egymást.

A Fotelkalandor blog szerzője járt a térségben, beszámolójában többek között arról írt, hogy a különleges nyelv azért is maradhatott fenn, mert Maaloula – a név jelentése kapu – igen nehezen megközelíthető helynek számított. A blogbejegyzésből kiderül az is, hogy a Maaloulában található értékeket nem rezervátumszerűen vagy múzeumokban őrizték meg: ott Jézus nyelve, vagy a változatlan formában fennmaradt melkita Szent Szakrisz-kolostor a jelen valósága, aminek a létét az amerikai fegyveres fellépés és a lázadónak nevezett szabadcsapatok garázdálkodása közvetlenül fenyegeti. Ezeket az értékeket feltették a világörökségi várományosi listára, 2007-ben pedig a Damaszkuszi Egyetem kihelyezett nyelvi intézetet hozott létre – amit nemrég éppen a polgárháború miatt kénytelenek voltak bezárni. A szerző ugyanakkor kitért rá, hogy a Nyugatról érkezett keresztényekre testvérként tekintenek a falubeliek. „Nincs a világnak még egy olyan vidéke, ahol ennyi különböző, gyakran évezredes hit, kultúra él egymás mellett” – teszi hozzá.

Kitér viszont arra, hogy a napokban annak az al-Kaidához kapcsolódó és a Szabad Szíriai Hadsereg szövetségesének számító terrorszervezetnek köszönhetően került be a falu a hírekbe, amely nemcsak robbantásos merényleteket követett el az elmúlt hónapokban, de keresztény templomokra támadott, síita, alavita mecseteket is romboltak, és síita imámokat fejeztek le.

Forrás: Vatikáni Rádió, MNO