Kim Dzsong Un azon a tanácskozáson szólalt fel, amelyen a koreai néphadsereg politikai megbízottai és propagandistái vettek részt. Az észak-koreai vezető – aki egyben a hadsereg főparancsnoka – azt hangoztatta, hogy a Koreai-félszigeten rendkívül feszült helyzet alakult ki. Ezért a Koreai Munkapártnak demonstrálnia kell szilárd eltökéltségét arra, hogy az ideológia fegyverével döntő győzelmet arasson az amerikai imperialistákkal és szövetségeseikkel szemben – tette hozzá.
Beszédében Kim Dzsong Un új feladatokat állított a résztvevők elé annak kapcsán, hogy Phenjan februárban – „az Egyesült Államok és Dél-Korea ellenséges akciói miatt” – felmondta az 1953-as háború nyomán Dél-Koreával létrejött fegyverszüneti megállapodást. Egyidejűleg meggyőződését fejezte ki, hogy a néphadsereg politikai munkatársai növelik agitációs tevékenységüket, ily módon erősítik a gyűlölet érzését a katonák körében az Egyesült Államokkal és a dél-koreai „bábrezsimmel” szemben.
Phenjan a hét elején jelentette be, hogy harckészültségbe helyezte hadászati rakétaegységeit és tüzérségi – ezen belül nagy hatótávolságú – ütegeit, valamint arra adott parancsot, hogy ezek vegyék célba az Egyesült Államok csendes-óceáni támaszpontjait, kontinentális területét és Dél-Koreát. Rögtön ezután az utolsó kommunikációs csatornát jelentő katonai forródrótot is megszüntette Dél-Koreával.
Észak-Korea február 12-én kísérleti atomrobbantást hajtott végre, amire válaszul az ENSZ Biztonsági Tanácsa újabb büntetőintézkedésekkel sújtotta Phenjant. Erre válaszul közölte az észak-koreai vezetés, hogy érvénytelennek tekinti az 1953-as háború nyomán Dél-Koreával létrejött fegyverszüneti megállapodást. A feszültség éleződéséhez hozzájárult, hogy az Egyesült Államok és Dél-Korea március elején két hónapig tartó közös hadgyakorlatot kezdett. Megfigyelők szerint a háborús retorikával Phenjannak a többi között az a célja, hogy növelje a lakosság lojalitását Kim Dzsong Un vezető iránt.
