Franciaország megszerezte a partnerektől a szükséges támogatást abban a három kérdésben, amelyet kiemelten fontosnak tart – jelentette ki Cazeneuve. „Eltökélten, gyorsan és energikusan kell cselekednünk – jelentette ki a miniszter. – Erőteljes operatív döntéseket hoztunk.” Úgy vélekedett, hogy ezek hatása már az év vége előtt meg fog mutatkozni.
A miniszteri tanácskozásról kiadandó közös állásfoglalás – amelynek a tartalmát illetően alacsonyabb szinten már az előző napokban megállapodás született a tagországok között – arról rendelkezik, hogy az EU külső határain haladéktalanul bevezetik a módszeres utasellenőrzést, mégpedig azok tekintetében is, akiket megillet a szabad mozgás joga.
A belső határellenőrzés nélküli schengeni övezethez tartozó huszonhat EU-tagország polgárait eddig az unió külső határain is csak nagyon lazán ellenőrizték: az autósnak az ellenőrzőpontnál csupán lassítania kellett, esetleg fel kellett mutatnia az úti okmányát. Ezentúl az ilyen dokumentumok tartalmát szisztematikusan összevetik a bűnügyi és biztonsági adatbázisokkal.
A külső határok szorosabb ellenőrzésének elhatározása mellett egyetértés született abban is, hogy megteremtik a légiutas-adatok megosztásának mechanizmusát, továbbá visszaszorítják a lőfegyverek csempészetét.
A pénteki rendkívüli uniós bel- és igazságügyi miniszteri ülést a franciák kérték az egy héttel ezelőtti párizsi merényletek nyomán.
Közleményt adott ki a találkozóról a magyar Belügyminisztérium. A tárca kiemelte, hogy Magyarország a legteljesebb mértékben szolidáris Franciaországgal, és minden intézkedést támogat, amelynek révén az EU-ban erősödhet a biztonság.
Norvégia a jövőben már a határain elutasíthatja gyors és egyszerűsített eljárásban a védelemre nem szoruló menedékkérők beengedését. Oslo a múlt héten terjesztette elő a szigorításra vonatkozó intézkedéscsomagot, amelynek rendelkezései pénteken léptek életbe.
A szigorítást követően a skandináv ország bevándorlási hivatala megtagadhatja, hogy olyan menedékkérőkkel foglalkozzon, akik biztonságosnak tekinthető államban rendelkeztek korábban tartózkodási engedéllyel. A biztonságosnak tekinthető államok listáját a belügyi tárca határozhatja meg.
Erna Solberg miniszterelnök korábban felhívta a figyelmet arra, hogy a norvég–orosz határon, a Storskog átkelőnél beutazók között igen kevesen vannak azok, akik valóban polgárháború sújtotta országból érkeznek. Sokuk oroszországi tartózkodási engedéllyel rendelkezik, így őket lehetőség szerint már a határsorompónál ki kell utasítani.
A megváltozott szabályok alapján kiszélesítették a hatóságok jogkörét arra, hogy őrizetbe vehessék, illetve őrizetben tarthassák azokat a külföldieket, akiknek menedékkérelmével várhatóan nem foglalkozik majd a bevándorlási hivatal.
A törvénymódosítás mellett a norvég parlament egy tizennyolc pontos tervben is megegyezett. Utóbbi olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek alapján az elutasított menedékkérőket gyorsabban küldhetik vissza a származási országukba. Oslo ehhez közvetlen járatokat is szervez az érintett államokba. Az intézkedések között szerepel az is, hogy pénzügyi szempontból tegyék kevésbé vonzóvá a migránsok számára Norvégiát. Megnehezítik a családegyesítést is, illetve a tartózkodási engedélyeket gyakrabban állítják ki határozott időre.
