Orbán ezúttal nem szállt szembe Brüsszellel

László Dávid

2017. március 9., csütörtök 21:14, frissítve: csütörtök 21:23

Donald Tusk lesz az Európai Unió állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke a következő két és fél évben is – döntöttek a brüsszeli csúcson egy híján teljes egyetértésben a tagállamok vezetői. Lerágni tehát nem kellett senkinek a körmét a számolásnál, de hogy éppen honfitársa, a lengyel kormányfő, Beata Szydlo mondott nemet a személyére, már elég izgalmat jelentett ahhoz, hogy a nap, „ellopva a show-t”, csak erről szóljon. Pedig a sok felhajtás mindhiába történt: az elnök megválasztásához nem kell teljes egyetértés, elég az úgynevezett dupla minősített többség, Lengyelország az ügyben nem tud úgymond vétóval élni.

A lengyel miniszterelnök hiába vetett be mindent. Ellenjelöltet állított: szegény Jacek Saryusz-Wolski európai parlamenti képviselő azonban még a beszédét sem mondhatta el, és meg sem hívták, ezért végül inkább visszalépett. A kormányfő húzta az időt: próbálta volna legalább későbbre halasztani a döntést, sikertelenül. Fenyegetőzött: leszögezte, hogy márpedig Lengyelország beleegyezése nélkül nem hozhatnak döntést, mert az ellentmondana az Európai Unió alapelveinek. Aztán mégis hoztak. Beata Szydlo mögül még legszorosabb szövetségesei is kifaroltak, a lengyel kormányfő egyedül maradt.

Ezúttal nem voltak egységesek a kérdésben a visegrádi négyek sem. Orbán Viktor magyar miniszterelnök nem árult zsákbamacskát, és már Brüsszelbe érkezésekor kijelentette, hogy Magyarország Donald Tuskot fogja támogatni. Ezúttal tehát inkább az Európai Néppárt (idetartozik a Fidesz és a kereszténydemokraták is) mellett tettük le a voksunkat, a miniszterelnök szavaival élve az ezzel kapcsolatos vitákat pedig meghagytuk a lengyeleknek. – Csalódottak vagyunk Orbán Viktor álláspontja miatt, de megértjük, hogy óriási nyomás alatt állt – értékelt a döntés után Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) vezetője. A lengyel külügyminiszter, Witold Waszczykowski pedig arról panaszkodott, hogy úgy látszik, az egész uniót Berlinből irányítják, ám ez a vereség sem tántorítja el őket attól, hogy folytassák politikájukat. Orbán Viktor személyes Facebook-oldalát is ellepték a hevenyészett Google-fordítással gyalázkodó lengyelek hozzászólásai. „Szégyen! Áruló! Júdás!” – fakadtak ki többen a magyar miniszterelnök képe alatt, igaz, néhányan meg is köszönték, hogy Tuskot támogatta.

Tetszik Varsónak vagy sem, Donald Tusk megválasztása immár visszavonhatatlan, ha nagy csoda nem történik, 2019-ig ő marad az Európai Tanács elnöke. Beata Szydlo azt ugyan még meglebegtette, hogy blokkolni fogja a brüsszeli csúcs zárónyilatkozatának elfogadását, Tusk ügyén azonban már ezzel sem változtatna. A zárónyilatkozat elfogadásához minden tagállam beleegyezése szükséges – addig faragják, míg mindenki által elfogadható, általános következtetésekre nem jutnak –, a lengyel blokk tehát valóban komoly üzenettel bírna, ugyanakkor valószínűleg elég komolyan el is szigetelné Lengyelországot, ráadásul egy megnyerhetetlen harcban.

És hogy pontosan min is vitatkoznak a lengyelek, mi baja van a lengyel kormánynak az Európai Tanács elnökével? Elsősorban persze belpolitikai természetű a probléma. Leegyszerűsítve: míg Szydlo a Jog és Igazságosság alakulatát erősíti, addig Tusk a Polgári Platformét (PO). A varsói kormány vádjai szerint Tusk megsértette a semlegesség elvét, és Brüsszelből megpróbál beavatkozni a lengyel belpolitikába, továbbá ő viseli a politikai felelősséget a 2010-es, 96 életet követelő szmolenszki légi katasztrófáért.

No nem mintha az Európai Tanács elnökének szerepe olyan égbekiáltóan fontos volna. A tanács feladata, hogy „meghatározza az Európai Unió tevékenységének általános politikai irányvonalát és prioritásait”, az elnök pedig ezt koordinálja, feladata a konszenzus megteremtése. Ám egyrészt Tusk személye nyilván a lengyel belpolitikában szimbolikus tartalommal is bír. Másrészt ilyen vészterhes időkben a munkáját alapjában véve jól végző tanácsi elnök lecserélése kétségessé tette volna a stabilitást, az egységet, a folytonosságot, amire most az uniónak nagy szüksége van.

Hiszen a brüsszeli csúcsnak sokkal fontosabb kérdésekre is választ kellene találnia. Először is persze a brexitre, hiszen közeleg március vége, amikor Nagy-Britannia a várakozások szerint élesíti a kilépés megindításához szükséges 50. cikkelyt. Aztán a mindig aktuális migráció kérdésére, amelyre az ígéretek szerint a máltai elnökség alatt megpróbálnak végre működő megoldást találni. Ismét porondon van a nyugat-balkáni országok csatlakozásának ügye is, továbbá még ki kellene találni, Donald Trump megválasztása után mi legyen az Egyesült Államokkal tervezett szabadkereskedelmi egyezmény sorsa.

Az unió vezetői a hivatalos megbeszélések után egy munkavacsorával zárták a hosszú napot, ahol nyilván e kérdésekről is szó volt. Orbán Viktor viszont ezúttal aligha Beata Szydlo mellett ült.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.03.10.