Oroszok gerjesztik a migrációt?

A magyar és a horvát védelmi miniszter azért óvatosan fogalmaz: vannak érdekek.

Zord Gábor László
2016. 04. 29. 15:21
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Moszkva új keletű, a NATO-ban aggodalommal figyelt érdekérvényesítése közepette az Európában állomásozó amerikai haderő – jövő héten távozó – parancsnoka, Philip Breedlove tábornok nemrégiben úgy fogalmazott: Oroszország válogatás nélküli szíriai bombázásával serkenti a migránsválságot, és „fegyverként használja a migrációt”. Mint mondta, a pusztítás szándékos stratégia része, amellyel „útnak indítják őket”, hogy „másnak okozzanak problémát”.

A migránsválságot egy másik dimenzióba emelő kijelentéssel tegnap két súlyosan érintett ország védelmi miniszterét, a Budapestre először ellátogató, nemrégiben kinevezett horvát Josip Buljevicet és vendéglátóját, Simicskó Istvánt szembesítettük. A magyar miniszter válaszában természetesnek nevezte, hogy „egy ilyen folyamat nagy valószínűséggel magától nem indulhat el, emögött biztos, hogy sok-sok érdek megjelenik és megjelenhet”. Ugyanakkor kijelentette, hogy a népvándorlást nehezen látja „pusztán és kizárólag” azzal indokolhatónak, hogy „esetlegesen olyan orosz külpolitikai célok fogalmazódnak meg, amelyek az egész folyamatot generálják”. A migráció vallási jellemzőit Oroszország keresztény hagyományaival összevetve pedig szerinte „az a kérdés fakad, hogy milyen érdek fűzné őket ahhoz, hogy Európában az iszlám terjeszkedjen, és erős legyen”. A horvát miniszter szerint nehezen hihető az, hogy egyetlen tényező hathat erre a válságra, amelyet olyan folyamatnak nevezett, amellyel „Európa identitására igyekeznek hatni”. Nem zárta ki, hogy lehetnek „Európán kívüli hatások”, s  „természetesen az orosz erők légi csapásainak is lehettek hatásai”. Ugyanakkor leszögezte: „Nagyon felelőtlen lenne, ha mi most olyan tervekről, elképzelésekről beszélnénk, amelyek mögött konkrét szándék lenne, de hogy vannak próbálkozások, az kétségtelen Azonban elzárkóznék attól, hogy specifikus jelenségekre utaljak.”

A kérdésfelvetést azért is éreztük helyénvalónak, mert a horvát és a magyar miniszter budapesti megbeszéléseinek is a migráció volt a legfontosabb kérdése. A nemrégiben kinevezett Josip Buljevicnek egyébként az első külföldi útja Budapestre vezetett, ahol a fokozott katonai együttműködésben is megállapodtak magyar vendéglátójával. A horvát tárcavezető szerint ez üzenet, amely a „stratégiai elhivatottságukat” jelzi.

A jövőben kétoldalú hadgyakorlatokra kerül sor, és a felek katonai attasékat küldenek egymás fővárosába. Magyarország lehetőséget teremt horvát tisztek részvételére a Nemzeti Közszolgálati Egyetem vezérkari tanfolyamán, és fokozódik az együttműködés a NATO egységes lég- és rakétavédelmi rendszerén (NATINAMDS) belül is. Ez utóbbi értesülésünk szerint azt jelentheti, hogy a zengői radarhelyszín meghiúsulásával (helyette a jóval kedvezőtlenebb fekvésű Medinán épült fel a harmadik NATO-finanszírozású radar Magyarországon – a szerk.) lefedetlenül maradt délnyugat-magyarországi légtér alaposabb ellenőrzéséhez a horvátországi Vinkovci mellett és a Papuk-hegységben lévő FPS–117-es radarok információihoz közvetlenül férhetne hozzá a magyar fél.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.