Moszkva új keletű, a NATO-ban aggodalommal figyelt érdekérvényesítése közepette az Európában állomásozó amerikai haderő – jövő héten távozó – parancsnoka, Philip Breedlove tábornok nemrégiben úgy fogalmazott: Oroszország válogatás nélküli szíriai bombázásával serkenti a migránsválságot, és „fegyverként használja a migrációt”. Mint mondta, a pusztítás szándékos stratégia része, amellyel „útnak indítják őket”, hogy „másnak okozzanak problémát”.
A migránsválságot egy másik dimenzióba emelő kijelentéssel tegnap két súlyosan érintett ország védelmi miniszterét, a Budapestre először ellátogató, nemrégiben kinevezett horvát Josip Buljevicet és vendéglátóját, Simicskó Istvánt szembesítettük. A magyar miniszter válaszában természetesnek nevezte, hogy „egy ilyen folyamat nagy valószínűséggel magától nem indulhat el, emögött biztos, hogy sok-sok érdek megjelenik és megjelenhet”. Ugyanakkor kijelentette, hogy a népvándorlást nehezen látja „pusztán és kizárólag” azzal indokolhatónak, hogy „esetlegesen olyan orosz külpolitikai célok fogalmazódnak meg, amelyek az egész folyamatot generálják”. A migráció vallási jellemzőit Oroszország keresztény hagyományaival összevetve pedig szerinte „az a kérdés fakad, hogy milyen érdek fűzné őket ahhoz, hogy Európában az iszlám terjeszkedjen, és erős legyen”. A horvát miniszter szerint nehezen hihető az, hogy egyetlen tényező hathat erre a válságra, amelyet olyan folyamatnak nevezett, amellyel „Európa identitására igyekeznek hatni”. Nem zárta ki, hogy lehetnek „Európán kívüli hatások”, s „természetesen az orosz erők légi csapásainak is lehettek hatásai”. Ugyanakkor leszögezte: „Nagyon felelőtlen lenne, ha mi most olyan tervekről, elképzelésekről beszélnénk, amelyek mögött konkrét szándék lenne, de hogy vannak próbálkozások, az kétségtelen Azonban elzárkóznék attól, hogy specifikus jelenségekre utaljak.”
A kérdésfelvetést azért is éreztük helyénvalónak, mert a horvát és a magyar miniszter budapesti megbeszéléseinek is a migráció volt a legfontosabb kérdése. A nemrégiben kinevezett Josip Buljevicnek egyébként az első külföldi útja Budapestre vezetett, ahol a fokozott katonai együttműködésben is megállapodtak magyar vendéglátójával. A horvát tárcavezető szerint ez üzenet, amely a „stratégiai elhivatottságukat” jelzi.
A jövőben kétoldalú hadgyakorlatokra kerül sor, és a felek katonai attasékat küldenek egymás fővárosába. Magyarország lehetőséget teremt horvát tisztek részvételére a Nemzeti Közszolgálati Egyetem vezérkari tanfolyamán, és fokozódik az együttműködés a NATO egységes lég- és rakétavédelmi rendszerén (NATINAMDS) belül is. Ez utóbbi értesülésünk szerint azt jelentheti, hogy a zengői radarhelyszín meghiúsulásával (helyette a jóval kedvezőtlenebb fekvésű Medinán épült fel a harmadik NATO-finanszírozású radar Magyarországon – a szerk.) lefedetlenül maradt délnyugat-magyarországi légtér alaposabb ellenőrzéséhez a horvátországi Vinkovci mellett és a Papuk-hegységben lévő FPS–117-es radarok információihoz közvetlenül férhetne hozzá a magyar fél.
